Recessziót vetít előre a laposodó hozamgörbe

A Fed legutóbbi kamatdöntése után egyértelművé vált: az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény döntéshozói 2018-ra négy kamatemelést terveznek a korábban várt három helyett. A szeptemberi emelés valószínűsége a határidős ügyletek alapján számítva – a CME Group adatai szerint – 71,12 százalék, a decemberié 42,37 százalék. A megkérdezett alapkezelők 92 százaléka vár három-négy kamatemelést a következő 12 hónapban, s a Fed-alapkamat az időszak végére 3 százalékra emelkedhet. Egy negyedévvel korábban még ez az érték is lejjebb volt. Akkoriban a 12 hónappal későbbi alapkamat szintjét 2,65 százalékra várták, és a válaszadók 58 százaléka három kamatemelésre számított. A Fed legutóbbi kamatemelése után egy héttel a The Wall Street Journal felmérése szerint a nagy amerikai bankok arra számítanak, hogy idén még két szigorítás lesz, 2019-ben pedig újabb három. Az amerikai alapkamat szintje idén év végére a 2,25-2,50 százalékos szintre, 2019 végére pedig a 3,00-3,25 százalékos szintre kerülhet.

A Russell Investments felmérése azt mutatja, hogy a kötvényportfólió-menedzserek a néhány hónappal ezelőtti várakozásaikhoz képest globálisan gyorsabb hozamemelkedésre is számítanak az Egyesült Államok állampapírpiacán. A tízéves hozamszint 12 hónapos távon a mostani felmérés szerint 3,28 százalékra emelkedhet, az első negyedévben a megkérdezettek még csupán 2,92 százalékos tízéves hozamot vártak. A 62 befektetési cégtől származó adatok alapján a kötvényalap-kezelők laposodó hozamgörbére számítanak. A két- és tízéves amerikai hozamok közötti különbség most 31 bázispont körül van, 2007 óta ez a legkisebb érték.

Ez azt is jelentheti, hogy a megkérdezett portfóliómenedzserek sze­-

rint az Egyesült Államokban recesszió következhet be. A laposodó hozamgörbe ugyanis azt jelzi: csökken a rövidebb és a hosszabb lejáratok közötti hozamkülönbség, vagyis hosszabb távon sem számíthatnak jobb megtérülésekre a gazdaságban, mint rövid távon, mivel az államnak kölcsönadott pénz ára – a kamat – nem emelkedik. Márpedig ha ez így van, akkor lehetséges, hogy a Fed túlzásba esett a kamatemelés terén.

A laposodó hozamgörbe és ezzel együtt egy esetleges recesszió jeleit a befektetők a bankszektorra is kivetítik. A népszerű ETF, a Financial Sector SPDR (XLF) is tovább csúszott a lejtőn. Az XLF árfolyamesése rámutat a pénzügyi szektor helyzetének szélesebb körű romlására, amit a geopolitikai kockázatok is fokoztak, ideértve a kereskedelmi háborút is. Egy olyan környezet, amelyben az állampapírhozamok (különösen a tízéves kötvényeké) történelmileg alacsonyak maradnak, negatív a bankok számára, amelyek a rövid távú hitelfelvételre és a hosszabb távra szóló kölcsönökre szakosodtak.

A hozamgörbéből kiolvasható recessziós előrejelzés visszafogta a bankrészvények iránti keresletet, annak ellenére, hogy a várakozások arról szóltak, hogy a befektetni való pénzek a technológiai papírokból átáramlanak a bankrészvényekbe, mivel a Fed kamatemelései kedveznek a hitelintézeteknek, hiszen tágítják a betétek és a hitelek közötti marzsot.

Az aggodalmakat fokozza, hogy a laposodó hozamgörbe akár inverzzé is válhat, vagyis a rövid hozamok magasabbak lehetnek a hosszúaknál. Ez a jelenség pedig az elmúlt hatvan évben mindig a recesszió előhírnöke volt az Egyesült Államokban. Árnyalhatja viszont a képet, hogy a mostani helyzet annak a következménye, hogy a jegybankok lejjebb tolták a kölcsönök kamatait, csökkentve a hitelfelvételi költségeket, egyben növelve a kockázatosabb eszközök iránti keresletet.

A kamatok emelkedése vagy egészségtelen struktúrájuk egyaránt fenyegeti a részvénypiacokat. A Deutsche Bank felmérése szerint a megkérdezett alapkezelők egészen addig az amerikai részvényeket részesítik előnyben a kötvényekkel szemben, amíg az amerikai tízéves hozamszint a 3,6 százalékot el nem éri. A technikai elemzések szerint viszont a trendfordulás szintje ennél valamivel lejjebb van: 3,36 százalékon.