Mind a négy hazai blue chipnél működik munkavállalói résztulajdonosi program (MRP). Az OTP például június 22-én 676 ezer részvényt ruházott át a javadalmazási politikában foglaltak szerint az MRP-szervezetre. Ez tegnapi árfolyamon számolva 6,78 milliárd forintnyi papír, ám hogy mekkora a náluk lévő teljes állomány, arról nem tájékoztatta lapunkat a bank.
A Molnál sem voltak bőbeszédűbbek, csupán annyit közöltek lapunkkal, hogy az olajtársaságnál az MRP technikai keretein belül fut a felső vezetés hosszú távú részvényalapú ösztönzési rendszere.
A rendszer célértékeit külső piaci benchmarkok alapján határozzák meg. A Mol legutóbb áprilisban 1,16 millió részvényt adott át az MRP-szervezetnek, ez tegnapi árfolyamon számolva 3,08 milliárd forintot ér.
A Magyar Telekom MRP-szervezeténél 8,7 millió részvény van, ez tegnapi árfolyammal számolva 3,54 milliárd forintot ér. A távközlési cégnél MRP-juttatás a hazai szegmens működési szabad cash flow mutatójának javulásakor jár. Tavaly áprilisban 6452 fő, a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország munkavállalóinak döntő többsége kapott részvényeket.
A futó programban már készpénzt fizetnek ki, várhatóan 2019 márciusában. MRP-program egyébként három éve fut a cégnél.
A munkavállalói résztulajdonosi programokról szóló törvény 2015 novemberében módosult, a jogalkotó akkor biztosított lehetőséget arra, hogy a cégek saját részvényeikkel vagy azok ellenértékével javadalmazzák munkatársaikat. Korábban ez a módszer részint a kedvezőtlenebb adózási formák, részint bürokratikus feltételei miatt nem volt kedvelt.
Az MRP lényege, hogy bizonyos feltételek teljesülése, például magasabb árbevétel, profit vagy költségcsökkentési célok elérésekor a vezetők vagy alacsonyabb beosztású munkatársak is részesüljenek a sikerből. Ha a feltétel nem teljesül, akkor nem kapnak részvényt vagy azzal elért árfolyamnyereséget
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Kurucz-Váradi Károly adótanácsadó.
MRP-programot bármelyik cég indíthat, ha annak előírt feltétele a gazdasági teljesítmény javulása. A tőzsdére készülő cégek a részvények bevezetéséhez is köthetik a feltételeket, a pénzügyi szféra vállalatai pedig a hatékony és átlátható kockázatkezeléshez.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja