Leválás az orosz olajról: döntött az Energiaügyi Tanács, kijöttek a részletek – megszólalt Szijjártó Péter, kritikus szakaszba léptünk

„Számunkra az energiaellátásnak semmi köze a politikához, számunkra ez a földrajzi elhelyezkedéséről, matematikáról és fizikáról szól. Magyarországon megszűnik a biztonságos energiaellátás, ha az uniós döntéshozók nem veszik figyelembe a fizikai valóságot – jelentette ki Szijjártó Péter az Energiaügyi Tanács hétfői ülésén.

„Most, hogy fokozatosan megszüntetjük a Magyarország felé vezető ellátási útvonalakat, a megmaradt infrastruktúra fizikailag és kapacitás tekintetében sem képes ellátni az országot. Ennek semmi köze Oroszországhoz vagy az ukrajnai háborúhoz" – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az uniós tárcavezetőkhöz intézett felszólalásában, amelyet facebookos oldalán élőben közvetített. 

A miniszter rámutatott, hogy az EU arról beszél, hogy az energiamix diverzifikálását szeretné, közben pedig pont az ellen tesz. Magyarország eddig ugyanis két kőolajellátási útvonalra támaszkodott. A tervezett uniós rendelet alapján ezután viszont már csak „egy útvonalra fogunk tudni támaszkodni teljesen védtelenül egy monopóliummal szemben” – érvelt az uniós jogszabály ellen. 

Kiemelte, hogy műszaki korlátok miatt napi 40 ezer tonna kőolajjal kevesebb érkezhet rajta, mint amire Magyarországnak szüksége van. 

A gázzal kapcsolatosan a miniszter kifejtette, hogy a Barátság kőolajvezeték kiesésével 18 milliárd éves bejövő kapacitás szűnt meg, a tervezett rendelet pedig további 8,6 milliárd érkezését szüntetné meg. Az éves kapacitásunk 9 milliárd köbméter földgáz. 

– summázta a miniszter. 

Szijjártó Péter nem érti, hogy ezt miért nem veszi figyelembe az unió.

A miniszter megkérte az uniós döntéshozókat, hogy „tegyék félre a politikát és vegyék figyelembe Magyarország földrajzi elhelyezkedését. Ellenkező esetben a biztonságos energiaellátásunk megszűnik”.

Az Energiaügyi Tanács hétfőn végül megállapodott tárgyalási álláspontjáról az orosz földgázimport fokozatos megszüntetését célzó rendelettervezetről – derült ki az uniós intézmény honlapján megjelent közleményből.

Mint írták, a jogszabálytervezet az EU REPowerEU programjának egyik központi eleme, amelynek célja, hogy Európa megszabaduljon az orosz energiától való függőségtől. Oroszország politikai fegyverként használta a gázszállításokat, és ismételt megszakításokat okozott az EU ellátásában, jelentős zavarokat előidézve az európai energiapiacon.

A tanács álláspontja szerint

• 2026. január 1-jétől tilos lesz az orosz gázimport, de a meglévő szerződések számára átmeneti időszakot biztosítanak;
• a 2025. június 17. előtt kötött rövid távú szerződések 2026. június 17-ig érvényben maradhatnak;
• a hosszú távú szerződések 2028. január 1-jéig futhatnak.

Minden tagállamnak nemzeti diverzifikációs tervet kell benyújtania, amely bemutatja, hogyan kívánja átalakítani és diverzifikálni a gázellátását. Ugyanez a szabály vonatkozik azokra az országokra is, amelyek még mindig orosz kőolajat importálnak – ők 2028. január 1-jéig kötelesek azt megszüntetni.

A tanács egyszerűsítette a vámeljárásokat: a nem orosz gázimport esetén könnyített dokumentációra lesz szükség, míg az orosz gáz esetében az átmeneti időszak alatt részletesebb adatokat kell megadni. Minden importot előzetes engedélyhez kötnének:

• orosz gáz esetén legalább egy hónappal a belépés előtt kell benyújtani az adatokat,
• nem orosz gáz esetén öt nappal korábban,
• kevert LNG-szállítmányoknál a dokumentációnak bizonyítania kell az orosz és nem orosz gáz arányát – csak az utóbbi léphet be az EU-ba.

A tanács dán elnöksége a hétfői felhatalmazásával megkezdi a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a végleges szöveg elfogadása érdekében, miután a parlament elfogadta saját álláspontját.

Mint lapunk korábban megírta, az Európai Unió hivatalosan nem szankciókat vezetne be, hanem kerülő úton tiltaná meg a vásárlásokat. Bár, szemben a kőolajjal és a szénnel, az orosz földgáz ellen az Európai Unió mindeddig nem vezetett be szankciókat, az orosz nyersanyag európai importja erősen visszaszorult az Északi Áramlat leállítása, majd felrobbantása vagy épp a Lengyelországon keresztül futó Jamal gázvezeték és az ukrán tranzit leállítása miatt. Ennek eredményeképp az orosz földgáz már csak cseppfolyósított formában (LNG) és a Török Áramlat vezetéken érkezik a kontinensre, miközben az orosz gáz aránya az európai piacon 45 százalékról 13 százalékra csökkent.

Az EU azonban ma már az utolsó lehetőségeket is el kívánja vágni az orosz gáz előtt, ezért egy olyan kereskedelmi intézkedés bevezetését szorgalmazza, mely jövőre a rövid távú, 2027 végétől pedig a hosszú távú szerződéseken alapuló szállításokat is megakadályozná. A javaslat két fő ellenzője Magyarország és Szlovákia.