Váratlanul megkérdezték Varga Mihályt, hogy mikor lesz euró Magyarországon: itt a válasz

„Azt lehet rövid távú célként kitűzni, hogy a magyar gazdaság és a magyar államháztartás teljesítse az euró bevezetésének feltételeit” – ezt válaszolta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Mellár Tamás párbeszédes országgyűlési képviselő kérdésére. A jegybankelnököt a parlament gazdasági bizottságában hallgatták meg hétfő reggel a képviselők, a Központi Statisztikai Hivatal volt vezetője pedig arra volt kíváncsi, hogy az MNB kívánatosnak tartja-e az euró bevezetését, illetve milyen időtávon lehetne euróra átállnia az országnak.

Euró Magyarországon: ekkor kerülhet napirendre Varga Mihály szerint

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének kérdésében a jegybank nem egyedül dönt, szükség van az együttműködésre a kormányzattal. A feltételek teljesítése szerinte hasznos lenne a magyar gazdaság számára is.

– szögezte le az MNB elnöke, majd hozzátette, ha az euró bevezetésének feltételeit teljesítjük, csak akkor lehet ezt a kérdést napirendre venni, és érdemi döntést hozni róla.

Az euró bevezetéséhez ezeknek a feltételekenek kell megfelelni

Az euró bevezetésének feltételeit az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokban határozta meg az EU. Ezeket az uniós tagállamnak teljesítenie kell, mielőtt csatlakozik az euróövezethez. A feltételek célja, hogy biztosítsák a gazdasági stabilitást, és hogy az új tagország gazdasága összhangban legyen az eurózóna országaival. 

A következő kritériumok szükségesek:

• árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállama,
• államháztartási hiány: az éves deficit nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát,
• államadósság: nem lehet magasabb a GDP 60 százalékánál,
• kamatlábak: hosszú lejáratú államkötvények átlagos kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legstabilabb inflációjú ország átlaga,
• az utolsó feltétel pedig, hogy legalább két éven át részt kell venni a hazai fizetőeszköznek az ERM-II árfolyam-mechanizmusban, elkerülve ezzel a nagyobb kilengéseket.

Magyarország ezektől nagyon messze van, az államháztartási hiány még mindig a GDP 4 százaléka fölött van, az államadósságunk 75 százalék körül, az infláció pedig még mindig a jegybank 4 százalékos célsávján kívül esik, miközben az euróövezetben már 2,2 százalékos. 

De vélhetően nem is ezek a döntő tényezők a magyarországi euróbevezetést illetően. Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy nem híve a közös uniós fizetőeszköz bevezetésének. 

– mondta a kormányfő nemrégiben.

A miniszterelnökazért idegenkedik az eurótól, mert az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy az eurót bevezető, gazdaságilag fejletlenebb tagállamokban a kezdeti lendület egy idő után megtörik és elakad a felzárkózás. Példaként Szlovákiát lehet kiemelni, amely évek óta nem képes közelebb kerülni a fejlett tagállamokhoz, noha több mint 15 éve, 2009 óta eurót használ.

Jó az irány Varga szerint

Varga Mihály a bizottsági meghallgatásán értékelte a monetáris politika elmúlt fél évét is. Úgy látja, kifizetődő volt, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság számára teljes egészében előnyöket tudjon realizálni. Hozzátette, hogy a jegybank az elmúlt fél évben folytatott kiszámítható politikája elősegítette az infláció fokozatos közeledését a 2–4 százalék közötti toleranciasávhoz. „Az irány jó, mind a belföldi, mind a globális folyamatok azonban arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az óvatosságot továbbra is fenn kell tartanunk, különös tekintettel az inflációt befolyásoló tényezőkre” – mondta Varga Mihály, kiemelve, hogy az állampapírpiaci hozamok jelentősen mérséklődtek a stabilitásorientált monetáris politikának köszönhetően.

Felidézte, hogy idén áprilisban még 410 forintba került egy euró, jelenleg 390 környékén van.