Száz dollár fölé emelkedhet az olaj ára

Az olajpiac rendkívül feszessé vált az elmúlt hónapokban, így egy-egy kevésbé jelentős hír is számottevő árfolyamhatást válthat ki. Tegnap például néhány tíz-, illetve százezer hordós termelési mennyiséget érintő hír miatt a WTI 0,8, a Brent 1,7 százalékkal drágult. A norvégiai Knarr-mezőn a Shell nagyjából hatszázhetven munkatársa sztrájkol, mert elutasítják a cég bérajánlatát. Azért is drágult jobban a Brent, mert le kellett állítani a napi 23 900 hordó egyenértékű olajat és földgázt termelő mezőn a munkát. Emellett Líbiából is rossz hírek érkeztek, az ország napi olajtermelése a Reuters adatai szerint 527 ezer hordóra mérséklődött, miközben februárban még 1,28 millió hordónyit hozott felszínre. Kanadában a Syncrude-palaolajmezőnél szállítási problémák léptek fel az oklahomai Cushing felé. A fedezeti alapok nagyrészt e hír miatt 47 millió hordóval növelték long pozíciójukat a július 3-ával záruló héten.

A norvég leállás vélhetőleg csak átmeneti, legfeljebb két-három hetes lesz. Líbiában már aggasztóbb a helyzet, hiszen a polgárháború során tárolókat robbantottak fel. Ezért az olajszállító tankerhajók egyrészt nem tudnak beállni a terminálba, másrészt nem tudják feltölteni őket” – mondta a Világgazdaság kérdésére Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A helyreállítási munkák a fegyveres konfliktusok miatt rendkívül drágák lennének az országban. Helyi szakemberek nincsenek, a külföldiek pedig olyan sokat kérnének a kockázatokra való tekintettel, hogy az már nem éri meg az operátornak.

Az olaj árának jövőjét a geopolitikai konfliktusok mellett alapvetően az határozza meg, hogy Szaúd-Arábia mennyire tudja felfuttatni termelését, és ezt milyen hamar teszi meg. A napi 12 millió hordós kitermelést még nem teljesítették.

Donald Trump novemberig adott ultimátumot az Irántól nyersolajat vásárló vállalatoknak, hogy a perzsa államtól beszerzett mennyiséget nullára redukálják. A tervek szerint szaúdi olajjal váltanák ki a szankciók miatt kieső iráni termelést. Az amerikai elnök a novemberi kongresszusi választások előtt el szeretné érni, hogy olcsóbb legyen az elmúlt két évben nagyjából 60 százalékkal megdrágult

amerikai benzin – tette hozzá az elemző. „Év végén eshet ki az iráni kőolaj is a kínálatból, akkorra már akár 100 dollárig drágulhat a fekete arany hordónkénti ára. Ez az árszint egy évig is fennmaradhat, amikor már a magasabb ár miatt csökkenhet a kereslet. A jövő év második, harmadik negyedévére megoldódhatnak a szállítási problémák az Egyesült Államokban a Permian-palaolajmezőn, de 2020-tól várhatóan már nem ilyen ütemben nőne tovább a palaolaj-kínálat” – tette hozzá Gaál Gellért.

Hosszabb távon újra a konvencionális kőolaj-kitermelés kerülhet előtérbe, ám ott az elmúlt években fontos beruházások maradtak el. Így akár 2025-ig is fennmaradhat a magasabb árszint, amit a tartalékkészletek csökkenése is támogat. Ha Szaúd-Arábia növeli a termelését, akkor a világ kitermelésének 1 százalékára csökkenhet a rövid időn belül elérhető biztonsági tartalék. Ez korábban jellemzően

2 százalék felett volt, más szóval az esetleges újabb geopolitikai konfliktusok az eddigieknél is jobban megmozgathatják a kőolaj kurzusát.

Tudja magát finanszírozni a Mol

A Mol 555 millió euró, nagyjából 180,5 milliárd forintos rulírozó hitelszereződést kötött hétfőn tizenöt bankcsoporttal. Az olajtársaság közleménye szerint a hitel kiinduló kamatfelára 75 bázispont. Ezzel együtt a 2014 októberében kötött 1,55 milliárd dolláros rulírozó hitelszerződésből 930 millió dollárt, mintegy 258 milliárd forintnyit töröltek. A hitelkeret fennmaradó része lehívható marad. „Ez azt jelenti, hogy

a Mol saját eredményéből tudja magát finanszírozni, nem kell több hitelt felvennie, ami jó hír a befektetőknek, de piacmozgató hatása nincs” – mondta Holecz Noémi, az Equilor vezető elemzője.