Fékezhetetlen a lakossági hitelpiac
Mintegy 43 százalékkal növekedett a háztartások új fogyasztási és lakáscélú hitelszerződéseinek összege 2018 első felében az előző év azonos időszakához képest, és megközelítette a 712 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adataiból. Ez azt jelenti, hogy a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek az első fél év folyamán havonta átlagosan csaknem 120 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel, ami sokéves rekord.
Az MNB statisztikái szerint a háztartások majdnem pontosan 400 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek hat hónap alatt, ami 36 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A lakáshitel-kihelyezések bővülésével párhuzamosan a fix kamatozású konstrukciók aránya is stabilan emelkedik az új szerződéseknél: a legfeljebb egyéves kamatperiódusú kölcsönök súlya egy év alatt 39-ről 22,5 százalékra olvadt. Figyelemre méltó emellett, hogy csak júniusban több mint 85 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, ami a válság előtti időszakban volt csak jellemző mennyiség.
A fogyasztási hitelek piaca több mint másfélszeresére hízott az első fél évben, így az új szerződések mennyisége 312 milliárd forint fölé emelkedett a jegybanki számsorok szerint. A növekedésben – ahogy ezt az elmúlt években megszokhattuk – kiemelt szerep jutott a személyi kölcsönöknek, amelyekből az egy évvel korábbinál 51,7 százalékkal több, 214,4 milliárd forintnyi fogyott hat hónap alatt. Több mint duplájára nőtt emellett az újonnan kihelyezett áruvásárlási és egyéb hitelek mennyisége: igaz, itt a volumen jóval szerényebb, valamivel 33 milliárd forint felett mozgott a június végéig tartó időszakban. Az utóbbi időszakban nem túlságosan népszerű szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is kezdenek megjelenni az új ügyfelek: legalábbis erre utal, hogy hat hónap alatt 32,8 milliárd forint értékben igényeltek belőlük a háztartások, ami 17,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva.
A szaporodó új kihelyezéseknek köszönhetően lassan, de biztosan növekszik a háztartásoknál lévő hitelállomány nagysága is: június végén 5925,4 milliárd forintot ért el, ez 2,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest.
Ezen belül a lakáshitelek állománya 7,4 százalékkal, 3156,2 milliárd forintra növekedett egy év leforgása alatt, azonban a fogyasztási hiteleknél még csaknem 2 százalékos csökkenést regisztráltak éves alapon. Utóbbi a szabad felhasználású jelzáloghitel-állomány zsugorodásával magyarázható, amit a nem teljesítő állományok leépítése okozott.
Nincs nagy változás a kamatoknál
A jegybank adatai szerint a legtöbb lakossági hitelfajtánál csökkentek a szerződésekben szereplő átlagos kamatok – éves alapon – 2018 júniusáig, ám a mérséklődés mértéke többnyire 1 százalékpont alatti. Figyelemre méltó emellett, hogy a lakáshitelek MNB által kalkulált, átlagos kamatlába nagyon lassan ugyan, de felfelé kúszott 2018 első hat hónapjában, és júniusra 4,09 százalékot ért el a januári 3,8 százalék után.
