Pénz- és tőkepiac

Kétségbeesett lépések a líra megmentésére

Tovább gyengült a líra tegnap. A törökök kétségbeesett lépésekkel próbálták stabilizálni az árfolyamot. A devizaválság begyűrűzött a fejlődő piacokra.

Nem állt meg a lejtőn a török líra. Tegnap is több mint 8 százalékot zuhant délutánra a dollárral és az euróval szemben, de az esés ott megállt. A török kormányzat és jegybank kétes megítélésű lépésekkel próbálta kiharcolni, hogy lélegzethez jusson a török fizetőeszköz.

A központi bank hétfőn reggel közölte:

minden lehetséges eszközzel segíti a bankrendszert, a nem magáncélú devizaforrásokra vonatkozó tartalékrátát minden lejáraton 4 szá­zalékponttal, a lírában jegyzett források tartalékrátáját pedig 2,5 százalékponttal csökkentette.

Ezzel nagy mennyiségű tőkét szabadítottak fel a bankrendszerben, hogy az képes legyen saját magát finanszírozni. A piac viszont úgy is felfoghatja a lépést, hogy a jegybank elismerte: a bankrendszer az utolsókat rúgja. Nem véletlen, hogy a vezető török tőzsdeindex, a BIST 100 tegnap 4 százalékos mínuszban is volt, a zuhanást pedig 10-15 százalék közötti mínuszokkal a bankok vezetik.

Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Veszélyes játék az is, amelybe Berat Albayrak pénzügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan államfő veje belekezdett: tegnap bejelentette, hogy akciótervet készítenek a devizagyengülés megállítására, és ezt ismertetik is a piaccal. A részletekről azonban lapzártáig nem érkezett hír.

Ha a tárcavezető csupán blöffölt, hogy időt nyerjenek, akkor a török kormányzat a piac megmaradt minimális bizalmát is elveszti.

Úgyszintén gyengíti a kormányzat megítélését, ha az akcióterv nem tartalmazza a legfontosabb lépést, az alapkamat legalább 4-5 százalékponttal történő megemelését. Enélkül ugyanis minden intézkedés hatása csak pillanatnyi lehet.

Amíg azonban az Erdogan befolyása alatt álló jegybank politikai okokból nem akar alapkamatot emelni, marad a tőkekorlátozás mint a lírát védő lépés, bár ezt Erdogan és Albayrak is cáfolta korábban.

A török bankfelügyelet döntése azonban, amely szerint egy bank napi devizapiaci ügyleteinek összértéke az adott bank tőkéjének legfeljebb a felét érheti el, az első lépés lehet a korlátozások felé. A lírát azonban nem elég stabilizálni, hanem meg is kell erősíteni.

A vállalati szektor devizahitel-kitettsége a becslések szerint eléri a 40 százalékát, a devizagyengülés miatt emelkedő törlesztőrészletek csődhullámot indíthatnak el a versenyszférában.

Hosszú távon az állam sem nyújthat segítséget a cégeknek, Törökország devizatartalékait ugyanis a líra stabilizálására tett eredménytelen kísérletek lassan felemésztik.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Devizaválság Törökország líra
Kapcsolódó cikkek