A Magyar Telekom tízszázalékos esésével a régió középmezőnyében van

A régió nagyobb távközlési cégei között a Magyar Telekom a középmezőnyben van idei árfolyam-teljesítménye alapján. A Deutsche Telekom hazai leánycége 9,9 százalékot esett 2018-ban. Ennél többet, 22 és 15,9 százalékot buktak a román Digi és a lengyel Orange Polska befektetői. A cseh O2 jóval kisebb, 5,2 százalékos mínusszal úszta meg az első nyolc hónapot, de az olyan cégek, mint a Telekom Slovenia, a Hrvatski Telekom és a lengyel Netia, sőt a Telekom Austria is esett az idén.

A Magyar Telekom befektetői továbbra is az éleződő verseny és a változatlan osztalék miatt nem vásárolják a részvényeket. „A Digi mobilpiaci megjelenése folyamatosan téma, bár konkrét piacra lépési időpont nincs. A Vodafone–UPC-üzlet után újabb integrált csomagokat kínáló szolgáltató léphet a magyar piacra. Ezek mellett a Telenor tulajdonosváltás utáni stratégiájának részletei sem ismertek. Utóbbi akár agresszív árazást is hozhat, ami a Magyar Telekomot olyan árversenyre késztetheti, amely marzsromboló hatással járhat” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője.

A távközlési részvények legtöbbször osztalékpapírnak számítanak, azaz a befektetők nem is mindig az árfolyamnyereségre fókuszálnak. Ebben az összefüggésben érdemes megnézni, hogy egy-egy ilyen cég osztalékhozama mennyi prémiumot ad az adott ország biztos befektetésnek tekinthető tízéves állampapírjához képest. „A Magyar Telekom e tekintetben is a középmezőnyben van, hisz a 2,5 százalékos prémium átlagosnak tekinthető a cseh O2 és a Hrvatski Telekom között. A Telekom Slovenia hozamkülönbsége azért közelíti meg a 10 százalékot, mert a cég rendkívüli osztalékot fizetett. A 10 százalék feletti osztalékhozamot nem is tartják fenntarthatónak, a várakozásuk is 7,6 százalékos” – tette hozzá Nagy András. A szlovén távközlési cég 62 százaléka állami kézben van, a közkézhányada 27 százalék, így az osztalék alapvetően kormányzati döntés. „A Digi hozamkülönbség-mutatója negatív, mivel növekedési fázisban van a társaság, ami forrásigényes folyamat. Ennek ellenére valamennyi osztalékot így is fizettek, de ez elmarad a román tízéves papír hozamától” – fűzte hozzá az elemző. A régiós távközlési cégek zöménél mellesleg a következő években jelentős beruházások várhatók az 5G-hez kapcsolódó frekvenciapályázatok miatt. Több cég emiatt nem is fizetett osztalékot.

„Nagy szerepet játszott a telekommunikációs cégeknek az elmúlt hónapokban látott kurzuscsökkenésében az, hogy emelkedtek a biztos befektetésnek tekinthető állampapírhozamok a régióban. Ez a Magyar Telekomra azért is volt különösen negatív hatással, mert a társaság éves célkitűzéseiben fix 25 forintos részvényenkénti osztalékot határozott meg a 2018-as év eredményei után. Tehát itt az állampapírhozam és az osztalékhozam közötti prémium folyamatos csökkenése is közrejátszott a kurzus esésében” – húzta alá Gaál Gellért, a Concorde elemzője.

A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a következő évek frekvenciapályázatai is számottevő erőforrásokat igényelhetnek a Magyar Telekomtól. „Az 5G-szolgáltatásokhoz szükséges 700 megahertzes spektrumot várhatóan 2019-ben írják majd ki hazánkban. Ez több százmilliárd forintos beruházást igényelhet a cégtől. Amikor 2012 és 2014 között lejáró frekvenciákra is kellett költenie a cégnek, akkor három év alatt 170 milliárdot fordított frekvenciákra. A következő években is lesznek az új kiírások mellett megújítandó frekvenciák. A 2019–22-es időszakban feltehetőleg hasonló összeget kell majd ilyen célra költenie a cégnek” – mondta Gaál Gellért. A második negyedéves gyorsjelentésben a Magyar Telekom a célként kitűzött 30-40 százalékos sáv közepén lévő eladósodottsági mutatóról számolt be. „Ez a pályázatok utáni évben akár 50 százalékig is felszaladhat annak ellenére, hogy az osztalék azért ragadt be a 25 forintos szinten, hogy a cég csökkenthesse adósságát, és ezzel tartalékoljon a beruházásokra, amelyeket majd többnyire hitelből finanszírozhat. A legutóbbi tenderek után, 2014-ben 46 százalékig emelkedett ez a mutató. Nem kérdés, hogy találnak majd forrást a piacon, legrosszabb esetben az anyavállalat hitelezheti őket” – tette hozzá Gaál Gellért.