Eltörölték a brókercégek különadóját

Jövőre mentesülnek a befektetési vállalkozások a pénzügyi szervezetek különadója alól. Az erre vonatkozó, a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében hozott törvény 2019. január 1-jétől hatályos változatából ugyanis kikerültek a befektetési vállalkozások, bent maradtak viszont az árutőzsdei szolgáltatók, a tőzsdeüzemeltető (vagyis a Budapesti Értéktőzsde), az elszámolóház (Keler) és a tőkealap-kezelők. A befektetési vállalkozásoknál az adó alapja az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel volt. Egy kormányrendelet szabta meg, mi alapján kell kiszámolni a korrigált árbevételt – ez tulajdonképpen az alaptevékenység, vagyis a befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele volt. A cégek ennek az 5,6 százalékát fizették be az államkasszába, igaz, ebből is vonhattak le különféle címeken. A különadót csökkentik egyes tételek, a Quaestor-károsultak alapjába fizetendő díjakat például le lehet vonni vagy ebből, vagy a társasági adóból.

Lapunk számításai szerint 2017-ben az öt piacvezető hazai szolgáltató 400-450 millió forint körüli összeget fizetett különadó címén, ebből az Erste 115, a Concorde 160, az Equilor pedig 105 millió forintot. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai befektetési vállalkozásoknál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei tavaly 39 milliárd forintot tettek ki: ha ez alapján vetik ki az 5,6 százalékos közterhet, jövőre 2,2 milliárd forintot kellene fizetniük az ágazat szereplőinek.

Ha nem törlik el ezt a közterhet, az egyre nagyobbra duzzadt volna. Az idén a tőzsdei forgalommal párhuzamosan nőtt a brókercégek bevétele, már az első fél évben csaknem 26,7 milliárd forint volt. Ám a költségek is megugrottak: már az első hat hónapban 15,15 milliárd forintot tettek ki, 39 százalékkal többet a tavalyinál. A bizományosi tevékenységnél nőttek extrém módon a költések: csaknem 80 százalékkal 8 milliárd forintra. A kereskedelmi tevékenységnél csak kisebb mértékben emelkedtek a számok. A kiadások bővülésében fontos szerepet játszhattak az új MiFID-szabályokra való átállási és az ehhez szükséges fejlesztési költségek is.

A brókercégek nyeresége ennek ellenére nőtt. A szokásos vállalkozási eredmény 3,88 milliárd forint lett, ez 20 százalékkal magasabb a 2017 első félévinél. A cégek jól spekuláltak a piacokon, a pénzügyi műveletek eredménye 245 millió forintot hozott. Az első hat hónapban a szektor nettó eredménye 31 százalékos bővüléssel meghaladta a 4 milliárd forintot. Az adózás előtti eredmény 4,12 milliárd forint volt, ez is 27 százalékkal jobb a tavalyinál. Ennél nagyobb profitjuk a befektetési vállalkozásoknak legutóbb 2010-ben, a pénzügyi intézményekre kivetett különadók bevezetése előtt volt. A különadó eltörlése érdekében folyamatosan érveltek a piaci szereplők. A magyarországi brókercégeknek versenyhátrányt okozott ez a kiadás a külföldiekkel szemben, a határokon átnyúló szolgáltatást kínáló cégekre ugyanis nem vonatkozik a jogszabály. Sokak szerint részben ezzel magyarázható, hogy a cseh szolgáltató, a Wood lett az egyik legnagyobb forgalmú szereplő a magyar tőzsdén. A különadó eltörlése azért is jó hír a hazai szolgáltatóknak, mert a napokban jelentette be a cseh Patria Investments, hogy tagságot szerzett a Budapesti Értéktőzsdén, és nyíltan piacvezetői szerepre tör. Ehhez a piaci pletykák szerint egy hazai brókercéget készül akvirálni. Kézenfekvő lenne a KBC, hiszen a KBC Securities Magyarországot a K&H Bankba integrálják, és napirenden van az ügyfélállomány eladása. Hírek szerint a KBC-ért harcban áll az Erste és az Equilor, sőt egy román befektetési szolgáltató is, a Patriának viszont már csak azért is jobbak az esélyei, mert szintén a KBC csoportba tartozik.

Kérdéseinkkel megkerestük

a Pénzügyminisztériumot, de

lapzártánkig nem kaptunk választ.