BUX 42,733.39
-2.96%
BUMIX 3,743.44
-0.90%
CETOP20 1,841.99
-0.52%
OTP 8,918
-4.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.00%
+0.99%
ZWACK 17,300
-0.57%
0.00%
ANY 1,545
-2.52%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
-0.63%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.8
-0.78%
-1.00%
-0.79%
0.00%
-1.20%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,814
-4.16%
-0.38%
ALTEO 2,780
+0.72%
0.00%
+0.68%
0.00%
+0.85%
-3.23%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
-5.24%
+0.74%
0.00%
+0.39%
NUTEX 10.05
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,228
+3.02%
0.00%
+9.12%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Tőzsdézzenek a pénztárak!

A nyugdíjpénztáraknak növelniük kellene részvényeik arányát, és nagyobb szerepet kellene vállalniuk a hazai gazdaság fejlesztésében. Az MNB 30 millió forintig a nyugdíjpénztári megtakarításokat is biztosítaná.

Megreformálná néhány ponton a pénztári szektort a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derült ki Windisch László, az MNB alelnökének előadásából az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy ösztönöznék a pénztárak részvényvásárlását. Jelenleg a hazai nyugdíjkasszák vagyonában mindössze 5,8 százalék a részvénybefektetések aránya, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pedig a vagyon csupán 3,4 százalékát forgatják a kasszák. A vagyon legnagyobb része, 58 százaléka állampapírokban van, emiatt a pénztárak hozama az állampapírokéval együtt mozog. A többi EGT-tagállamban egészen mások az arányok – mondta Windisch.

A pénztárak vagyonának csupán 30 százaléka van állampapírban, a részvények aránya pedig 32 százalékos. 2008 óta megháromszorozódott a BUX-index, ha a pénztárak több részvényt tartottak volna, a hozamok is magasabbak lehettek volna

– hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Az MNB azt is javasolja, hogy a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes kasszák is az életkoruknak megfelelő módok sorolják be a különféle portfóliókba a tagokat, vagyis a fiatalok ne a közepes, hanem a magasabb kockázatú alapokba kerüljenek. Az MNB jövőre naponta fogja monitorozni a kasszák befektetéseit, ennek érdekében adatokat kér be a letétkezelőktől, és megvizsgálja, célszerűen, kellő gondossággal fektették-e be vagyont az intézmények.

Fotó: Reviczky Zsolt

Újdonság az is, hogy az MNB egy garanciaalap létrehozását is javasolja a szektor számára, amely a bankbetétekhez és az értékpapírokhoz hasonlóan biztosítaná a pénztári megtakarításokat. Az alap egy-egy tag vagyonát 30 millió forintig biztosítaná, és körülbelül egy közepes méretű pénztár vagyonának a 10 százalékának megfelelő összeggel kellene feltölteni.

A kasszák gazdálkodásában is változásokat tervez az MNB. A jegybank azt javasolja a Pénzügyminisztériumnak, hogy a jövőben a pénztárak a nem fizető tagoktól ne csak a hozam terhére, de a vagyonból is vonhassanak el pénzt a működésük finanszírozására.

Ez most különösen fontos lehet, hiszen az idén a pénztárak hozama negatív, ami jövőre megnehezítheti a működésüket, miután a nem fizető tagok számláit nem csapolhatják meg. A nem fizető tagok aránya pedig magas, 50 százalék körül van.

A szektor marketing-költéseit is vizsgálta az MNB, és azt állapította meg, hogy ha többet költenek erre a pénztárak, több tagot is tudnak toborozni. Komoly problémát jelent, hogy a tagok között csökken a 16-35 éves korosztály aránya, nem lépnek be a fiatalok a nyugdíjkasszákba, az ő beszervezésükhez aktívabb marketing kell, a munkáltatókat is ösztönözni kellene, hogy a fiatalokat beszervezzék.

A pénztárak költségmutatói sokat csökkentek az elmúlt években, jelenleg azonban nincs olyan mérce, amely pontosan össze tudná vetni az egyes nyugdíjcélú megtakarítások költségeit.

Ezért egy olyan új költségmutató bevezetését is fontolgatja az MNB, amely össze tudná vetni a nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások elvonásait.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek