Aktívan ösztönzi a helyi tőzsdét a pekingi szabályozó

A vámháború, a lassuló kínai gazdaság és a gyengülő jüan miatt a kínai tőzsde több mint 3 ezermilliárd dollárt vesztett január óta, ezáltal a világ legrosszabbul teljesítő tőzsdéjévé lépve elő. Nemrég Donald Trump amerikai elnök azt jelentette be, hogy ha a novemberre tervezett találkozó Hszi Csin-ping elnökkel Buenos Airesben nem vezet eredményre, akkor újabb vámokat ró ki a kínai termékekre. Később Trump megenyhült, és azt mondta, jó megállapodás érhető el. A bejelentésre tegnap emelkedni kezdett az októberben egyébként sokat szenvedő sanghaji tőzsde. Az emelkedést aznap még az is segítette, hogy Kína értékpapír-szabályozó bizottsága (CSRC) újabb intézkedéseket jelentett be a tőzsdei likviditás növelése érdekében, könnyítve a kereskedési szabályokon és bátorítva a sajátrészvény-vásárlásokat, az összeolvadásokat és a befektetéseket. A legutóbbi intézkedések között szerepel egy alap létrehozása a kölcsön mögötti fedezetül, ezzel kívánják megelőzni a letétként elhelyezett részvények kényszerű eladásából származó gondokat. A kínai vállalatok és magánszemélyek körében is általános kölcsönök esetében az értékpapír-fedezet használata. A mostani visszaesés azonban arra készteti a kölcsönadókat, hogy eladják a fedezetül felajánlott papírokat, hogy visszanyerjék a kölcsönt. A Standard & Poor’s szerint a fedezetként felhasznált részvények értéke eléri az 5 ezermilliárd jüant (720 milliárd dollár), érthető tehát a felügyeleti szervek lépéskényszere is.

Az aggodalmakat a jüan gyengülése is fokozza. A médiában megjelent kormányzati várakozások szerint a dollárral szemben a jüan nem gyengül 7 fölé, mivel Kína fizetési mérlege stabil, és a hatóságok elkötelezettek a piac stabilizálásában, a jegyzés mégis 2008 óta a leggyengébb szinteken van. Jóllehet ez fegyver is az ázsiai ország számára az Egyesült Államokkal vívott játszmában, ha a jegyzés 7 fölé kerül, az növelheti az inflációs várakozásokat, és újabb lökést adhat a tőkekiáramlásnak, ami destabilizálhatja a kínai pénzügyi piacokat.

A smart money képviselői megkérdőjelezik, hogy a politikusoknak sikerül új irányt szabniuk az idén legrosszabbul teljesítő tőzsdének. Az online kereskedelemben részt vevők a kínai részvények nettó eladói voltak az elmúlt héten, a tőkeáttétellel kereskedők által tartott papírok mennyisége négyéves mélypontra esett vissza. A CSRC adatai szerint a kölcsönzött pénzből vásárolt részvények mérlege a sanghaji és a sencseni tőzsdén alig nőtt a múlt héten, 765,8 milliárd jüant tett ki. A bejelentett intézkedések nem szándékolt következménye lehet, hogy a befektetési alapok szakembereiben az a kép erősödik meg, hogy a gazdaságban nincs minden rendben, és továbbra is a partvonalról figyelik az eseményeket. Az ő aktivitásuk hiányában azonban nem biztos, hogy a kínai index jegyzése padlót fogott. Az aktív vételi oldalon nem maradt más, csak a national team néven emlegetett kínai kisbefektetők és az államhoz kapcsolódó alapok csoportja. Még Liu Ho alelnök is amellett kampányolt, hogy a kínai részvények jó vételi lehetőséget kínálnak, a központi bank, valamint a legfontosabb pénzügyi szabályozó szervek pedig több finanszírozási támogatást ígértek a tőzsdén jegyzett kisebb, likviditási válsággal küzdő társaságoknak. Az intézkedésekkel szembemegy azonban, hogy a kereskedelmi háború és a gazdasági lassulás miatt a vállalati profitok visszaeshetnek, a világ tőkepiacain egyre otthonosabban közlekedő volatilitás pedig még nem igazán érte el a kínai tőzsdét. Így a legrosszabb még hátra lehet.