Lassan lecsillapodik a bika a parketten
A szerdai tengerentúli zuhanás után tegnap is estek az indexek szerte a világon. Az ázsiai parkettek hatalmas, 3–5 százalék közötti mínuszokat szedtek össze. A hangulat Európában is rossz volt, a vezető parkettek már a nap elején 1 százalék körüli mértékben estek. Az Egyesült Államokban tegnap is borús hangulatban nyitott ki a tőzsde, a főbb indexek rövid hezitálás után lefelé fordultak. Az eladási hullám begyűrűzött a magyar piacra is, szerdán minden vezető papír gyengült, a tegnapi kereskedésben a Mol és az OTP nagyot zuhant. A részvényekből a menekülőeszközökbe ment a pénz, az arany ára bő 1,5 százalékot emelkedett. A kelet-közép-európai régió devizái viszont több mint egyhetes folyamatos gyengülés után tegnap már erősödtek.
A lejtmenet hátterében több tényező áll. Továbbra is az emelkedő amerikai kamat- és hozamkörnyezet a fő kiváltó ok: a 3,2 százalék körüli 10 éves és a 2,9 százalék körüli 2 éves hozam már elég magas, hogy a kötvénypiac érdemi tőkét szívjon el a részvény- és devizapiacokról. Ezt a helyzetet rontják a kereskedelmi háborús aggodalmak, valamint a Brexit, az európai uniós szén-dioxid-kibocsátási megállapodás és az olasz költségvetés miatti rossz kilátások.
„Nemcsak a hozamemelkedés és a politikai események miatt zuhannak az indexek, lassan a fundamentumok is megalapozzák a lejtmenetet” – mondta lapunknak Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. A szakember szerint a világgazdaság lassulni kezdett, az Egyesült Államokon kívül már tisztán látszik a növekedési ciklus vége. A lassuló gazdaságoknak fáj az erősebb dollár, egyre több finanszírozási gondjuk akad, a tőkekivonás így tovább folytatódhat. Az elemző szerint még nem látszik, meddig tart a mostani korrekció, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ezzel véget is ért a bő évtizede tartó bikapiac. A befektetőknek mindenesetre érdemes felkészülniük. „Ha az amerikai indexek elérik a februári mélypontokat, az már jó beszállóárat jelent” – állítja Móró. Ezektől a szintektől most még átlagosan 5-8 százalékra vannak az indexek.
A hazai parkettet a nemzetközi trendek mozgatják majd, Móró szerint nem fog tudni ellenállni az eladási hullámnak. A Mol és az OTP rosszabb teljesítménye érthető: a papírok tagjai a régiós részvényindexeknek, sokkal több körülöttük a külföldi befektető, és sokkal nagyobb bennük a gyors haszonszerzés céljából mozgatott „forró tőke” is – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: a Magyar Telekom és a Richter befektetői inkább hosszú távú haszonra törekednek, ezek klasszikus defenzív papírok, ezért a befektetők nem adják el a gyengülő eszközeiket.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a piaci zuhanást a kereskedési algoritmusok használata tovább erősítette. Egyértelműen megfigyelhető, hogy az utóbbi nyolc-tíz évben a korrekciók és a hirtelen mozgások egyre erősebbek. Az utóbbi napokban az árfolyamok fontos technikai szinteket vittek át, ez pedig felelősíti a momentumkövető mozgásokat, a piac gyorsan elkezdi követni a trendet. Az elemző hangsúlyozta: a mostani zuhanás ugyan csak korrekció, de már látni az általános emelkedés végét. „Február után, bő fél éven belül már másodszor szakad be a piac, ez nem normális bikapiaci magatartás.” Az Equilor elemzője szerint az általános piaci drágulás még folytatódik 2019 nagy részében is, de 2020-ra szinte biztosan elindulnak stabilan lefelé az árfolyamok.
Nehéz megmondani, meddig tart a korrekció: a hozamemelkedés ugyanis önfenntartóvá válhat, a rövid oldali eszközök nemcsak a részvénypiacról, de a hosszú oldali kötvényekből is szívhatnak el forrásokat. Olyan lapos hozamgörbe mellett, mint amilyen most az Egyesült Államokban van, nem éri meg hosszabb lejáratú papírt tartani a rövidebb kárára – emlékeztetett Varga. Az elemző szerint most még nem látni a tőkekivonási hullám végét, az talán akkor jöhet el, amikor az amerikai alapkamat eléri a 3-3,25 százalék körüli egyensúlyi szintet. A tőkekivonás a devizapiacot is érintheti, Varga szerint hat-kilenc hónapnyi forintgyengülésre kell berendezkedni. Az Equilor várakozása szerint az év végén 326, jövő nyáron 328 forintba kerül majd egy euró.
