BUX 52,331.31
+0.03%
BUMIX 4,429.91
+0.79%
CETOP20 2,385.41
-0.10%
OTP 18,285
-0.03%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.26%
-0.26%
-0.22%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,620
0.00%
RABA 1,570
+1.29%
0.00%
0.00%
-1.09%
+1.72%
0.00%
-0.38%
+2.44%
+1.79%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-1.61%
MOL 2,438
-0.25%
-1.32%
ALTEO 1,370
-0.36%
0.00%
+5.08%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
4IG 1,014
+1.40%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.60%
+0.58%
0.00%
-6.94%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
0.00%
+2.21%
0.00%
+1.24%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Már ma megszűnhet a támogatás

Felmenő rendszerben kivezetnék a lakás-takarékpénztárak állami támogatását az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének törvénymódosító javaslatai szerint.

Több mint 70 milliárd forintot terelne át a lakástakarék-pénztáraktól a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) programjába Bánki Erik országgyűlési képviselő tegnap benyújtott törvénymódosító javaslata. A Fidesz–KDNP-frakció politikusának – az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének – beadványa úgy változtatná meg a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt, hogy felmenő rendszerben megszüntetné az abban rögzített éves befizetések után járó 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos állami támogatást. A módosítás a meglévő szerződéseket – a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének meghosszabbítását kivéve – nem érintené. E megtakarításokat az állam a futamidő végéig támogatja.

Az indítványt bizottsági szinten tárgysorozatba vették, a parlament pedig kivételes eljárásban foglalkozik vele, azaz akár már ma zárószavazás lehet a témáról.

Varga Mihály pénzügyminiszter az Mfor portállal közölte, hogy a javaslat egyezik a kormány szándékaival is.

Fotó: Kallus György

Magyarországon négy lakástakarék működik: a Fundamenta mellett az Aegon, az Erste és OTP Bank leánya. Az Aegon kasszája ugyanakkor szeptember végén bejelentette, hogy az értékesítést októberben befejezi. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es Aranykönyve szerint az Erste 68,5 milliárd forint betétet kezelt, a Fundamenta 432 milliárdot, az OTP pedig csaknem 282 milliárdot. A BankRáció.hu úgy számol, hogy 2018 első fél évének a végén a lakás-takarékpénztárak több mint 12 százalékkal részesedtek a teljes, 3140 milliárd forintos lakáshitel-állományból.

A Fundamenta az 55 százalék körüli részesedésével és a 800 ezer kezelt szerződésével toronymagasan vezeti a hazai lakás-takarékpénztári piacot, de a versenyhivatal felmérése szerint 2012-ben is 60 százalékos volt betétpiaci részesedése.

Az érintett cégeket írásban kerestük, hogy kommentálják a szóban forgó javaslatot, illetve közöljék, hogy állami forrás nélkül is fenn kívánják-e tartani e tevékenységüket, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Az utóbbi kérdés különösen a Fundamenta esetében releváns, hiszen a többi szereplő egyéb tevékenységei mellett építette fel lakás-takarékpénztári üzletágát. Az elmúlt évek eredménykimutatásai szerint mindenesetre nem valószínű, hogy nyereséges marad a lakás-takarékpénztári tevékenység az állami támogatás kiesése után.

A 2016-os megtakarítási állomány után tavaly csaknem 62 milliárd forintot fizetett ki az állam támogatásként, ami éves bázison 13 százalékos növekedés.

Bánki Erik tehát úgy számol, hogy a kiutalt központi pénzek az idén meghaladhatják a 70 milliárd forintot. A politikus az összeg CSOK alá rendelését azzal indokolta, hogy bár a lakás-takarékpénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtést, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is tízmilliárdos extraprofithoz jutnak. Kifogásolta, hogy az állami támogatás nélkül a lakás-takarékpénztárak által kínált hozam negatív lenne. A lakástakarék-szerződések hozama kiemelkedő, akár 10 százalék felett is lehet.

A politikus szerint a lakástakarék-program mára az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Ezt Bánki Erik azzal támasztotta alá, hogy miközben az öngondoskodási megtakarításoknak csak a harmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az ilyen célra jóváírt állami támogatások háromnegyede kerül a lakás-takarékpénztárakhoz.

A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben nem közvetlen lakáscél valósult meg

– jegyezte meg. Szerinte viszont a CSOK bizonyított, és időarányosan sokkal nagyobb mértékben járult hozzá az otthonteremtéshez: a 2015-ös bevezetés óta 90 ezer családot támogatott majdnem 250 milliárd forint értékben. Ezért látja indokoltnak, hogy a lakástakarékokra fordított források a jövőben egyebek mellett a CSOK bővítésének pénzügyi fedezetét biztosítsák.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható

 

Kapcsolódó cikkek