Milliók spórolhatók a támogatott hitellel
A hitel kiterjesztésével jelentősen nőhet az új lakáshoz hitelt igénylő családok száma és a hosszú kamatperiódusú hitelek aránya is.
Jelentős megtakarítást hoz az új lakás vásárlásához hitelt felvenni tervező, kétgyermekes családoknak a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellé igényelhető támogatott hitel kiterjesztése – derül ki a Világgazdaság számításaiból. A múlt héten bejelentett kormánydöntés szerint az otthonteremtési támogatás mellé felvehető kedvezményes hitel lehetőségét kiterjesztik a kétgyermekes családokra is – náluk 10 millió forint lesz a felső határ –, a háromgyermekeseknél pedig az eddigi 10 millióról 15 millió forintra emelkedik a támogatott hitel maximális összege új ingatlan vásárlásakor vagy építésekor. A támogatott hitel fix, évi
3 százalékos kamat mellett igényelhető, a maximális futamidő 25 év.
A CSOK mellé a kétgyermekesek által igényelhető hitelnél – a maximális 10 millió forint hitelösszeget és 25 éves futamidőt feltételezve – a teljes futamidő alatt 14,3 millió forintot kell visszafizetnie az adósnak. A Bankmonitor kalkulátora szerint viszont a piaci alapú kölcsönnél – hasonló hitelösszegnél és futamidőnél – 10 éves kamatperiódus mellett most a legkedvezőbb konstrukciónál is majdnem 17,2 millió forint a visszafizetendő összeg. Mindez azt jelenti, hogy új lakás vásárlásánál a teljes futamidő alatt csaknem 2,9 millió forintot spórolhatnak meg a támogatott konstrukcióval az érintettek: ez évi 115 ezer, havonta pedig 9,5 ezer forint megtakarítást jelent.
A támogatott hitelkonstrukció kiterjesztésével jelentősen emelkedhet az új lakások iránti kereslet az ingatlanvásárlást tervezők körében, miközben tovább nőhet a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek részesedése is az új kihelyezéseken belül. Előbbi azért fontos, mert most még nagyon alacsony az új lakások vásárlására és építésére felvett lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2018 első nyolc hónapjában megkötött lakáskölcsön-szerződések mindössze 7,6 százaléka irányult új lakás vásárlására, további 9,2 százalékot pedig építésre vagy bővítésre vettek fel az ügyfelek.
A CSOK kiterjesztése tovább emelheti a hosszabb kamatperiódusú hitelek arányát is az új szerződéseknél, annak ellenére, hogy itt már az elmúlt egy évben is lényegi előrelépés történt: az MNB adatai szerint a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú hitelek aránya január és augusztus között 19,5 százalékra olvadt az egy évvel korábbi 39,9-ről az új szerződéseknél, miközben az 1 és 5 év közötti kamatfixálásnál 32,7-ről 44,7 százalékra, az 5 és 10 év közöttinél pedig 20,8-ről 29,6 százalékra emelkedett az arány. A tíz éven túli hitelek aránya viszont változatlanul valamivel 6 százalék feletti – a szabályozás változása nyomán viszont itt is jelentős emelkedés várható.
A hosszú kamatperiódusú kölcsönök térnyerése jól látszik a lakáshitelek kamatainak alakulásán is: a lakossági ügyfelek által most leginkább keresett, 1 és 5 év, illetve
5 és 10 év közötti kamatfixálású hiteleknél 26, valamint 63 bázisponttal csökkent a jegybank által kalkulált, szerződésekben szereplő átlagos kamat, miközben a változó kamatozású konstrukcióknál 37 bázisponttal emelkedett. Az összes, forintalapú lakáshitel átlagkamata szintén növekedett – 37 bázisponttal 4,53 százalékra – az augusztusig tartó egy évben, ami a drágább, fix kamatozású konstrukciók gyors térnyerésének tudható be.
