Sokasodnak a negatívumok Kínában

Négyéves mélypontra süllyedt tegnap a vezető kínai tőzsdeindex, a Shanghai Composite, miután újabb másfél százalékot csökkent az értéke. A kínai értékpapír-szabályozásért felelős hatóság ugyan megpróbálta verbálisan, kommunikációs eszközökkel mérsékelni a tőkekivonást, de jelzései hatástalanok maradtak. A hónapok óta tartó kínai–amerikai vámviszály mellett már a rossz szeptemberi kereskedelmi adatok is aggasztják a befektetőket: csökkent a belső kereslet, elsősorban a nem alapvető fogyasztási cikkek forgalma esett. A személyautó-eladások három egymást követő hónapban is csökkentek Kínában, emiatt több helyi autógyártó – köztük a Great Wall Motors – részvényének árfolyama 2012 óta nem látott szintre zuhant.

A Shanghai Composite vesszőfutása az elmúlt fél évben gyorsult fel, hat hónap alatt 19 százalékkal csökkent a mutató, míg a jüan 9 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben. Ezen időszak alatt 3000 milliárd dollárnyi befektetői tőke tűnt el a kínai részvénypiacokról. A gyenge kínai deviza az amerikaiaknak is fáj, a Bloomberg beszámolója szerint Steven Mnuchin pénzügyminiszter is aggódik, az USA már régóta vádol azzal egyes államokat, hogy a saját devizájuk leértékelődését okozó intézkedésekkel növelik a versenyképességüket. Mnuchin szavaitól függetlenül Kína amerikai nagykövete jelezte, Pekingnek továbbra sincs más választása, mint reagálni az amerikaiak kereskedelmi háborús lépéseire.

A negatív befektetői hangulat és a globális tőzsdei korrekció miatt több kínai társaság elhalasztotta részvényei bevezetését az amerikai tőkepiacra, holott idén kifejezetten sok elsődleges részvénykibocsátás (IPO) kötődött a távol-keleti országhoz. Tegnap a Tencent fújta le – igaz, nem véglegesen – zenei üzletágának bevezetését a tengerentúli börzére. A CNBC a Renessaince Capital elemzéséből kiemelte: az év első kilenc hónapjában 23 kínai céggel bővül az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok száma, ilyen fokú IPO-aktivitásra nyolc éve nem volt példa. Ráadásul tíz kínai cég éppen az elmúlt három hónapban, az amerikai–kínai vámháború fokozódásával egy időben hajtott végre sikeres elsődleges részvénykibocsátást. A Tencent a zenei üzletágának novemberre halasztott nyilvános tőkeemelésétől 1 milliárd dollárt remél. Siker esetén ezzel nem is lenne rekorder, a videóstreaming-üzletágban érdekelt iQiyi például márciusban 2,3 milliárd dollárnyi friss befektetői pénzt szívott fel az amerikai tőkepiacról, míg az e-kereskedelmi Pinduoduo 1,6 milliárd dollárért adott el újonnan kibocsátott részvényeiből.

A nagy kínai érdeklődés ugyanakkor érthető, az amerikai tőzsdéken az árak még mindig kicsivel a mindenkori csúcsok alatt vannak, míg a kínai börze több mint 22 százalékot esett az év elejétől, a 2015 nyári csúcstól pedig 51,5 százalékot. A kínai államnak persze az lenne az érdeke, hogy a tőzsdére igyekvő cégek otthon vonjanak be tőkét, de több szempont is az amerikai bevezetést teszi kedvezőbbé. Jay Ritter, a Floridai Egyetem közgazdászprofesszora a CNBC-nek arról beszélt, hogy hiába érkezett sok új kínai cég az elmúlt egy évben az amerikai tőzsdékre, az IPO-k 70 százaléka nem tekinthető sikeresnek, hiszen az aktuális árfolyam a bevezetési ár alatt van. A szabályozási különbségek miatt is az amerikai tőkebevonás felé billen a mérleg nyelve: Kínában nem kerülhet tőzsdére sem veszteséges cég, sem pedig olyan, amelyet 23-asnál nagyobb P/E-mutató mellett vezetnének be. Ritter szerint az is probléma, hogy sok kínai cégtulajdonos rövid távon gondolkodik, és az IPO-ra mint teljes kiszállási lehetőségre tekint.