Aligha változik a monetáris politika

Kedden tartja novemberi ka­mat­meghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Elemzők nem várnak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem konvencionális eszköztárban, mint ahogy az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon a testület.

Az előző kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban a befektetői hangulat valamivel kiegyensúlyozottabb lett, de a volatilitás továbbra is magasan maradt a nemzetközi pénzpiacokon. A harmadik negyedévben a GDP 4,8 százalékkal nőtt éves alapon, míg az infláció – elsősorban az energia és a szezonális élelmiszerek áremelkedése miatt – 3,8 százalék volt októberben, a trendinfláció azonban 2,5 százalék. Azt gondoljuk, hogy a fenti adatok egyelőre nem változtatták meg az MNB véleményét a konjunktúra állapotáról, valamint az inflációs folyamatokról – véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője. A szakértő szerint a jegybank nem változtat a kamatkondíciókon, de a közlemény szövege esetleg kismértékben változhat. Az MNB a korábbiaknál is jobban kihangsúlyozhatja, hogy az infláció az egyszeri hatások kifutása után

3 százalék közelébe tér vissza, amit igazolhat az is, hogy a trendinfláció 3 százalék alatt van. Összességében tehát az egyszeri hatások miatt 4 százalék közelébe emelkedő infláció ellenére egy viszonylag eseménytelen kamatdöntésre számítunk – tette hozzá a szakértő.

A fentieken túl pénteken a Moody’s hitelminősítő mond ítéletet Magyarországról. A felminősítés nem zárható ki, mivel a fundamentumok erősek, az egyensúlyi pozícióink javulnak vagy jók. Ugyanakkor régiós összehasonlításban a gazdaságpolitikánk prociklikus, a költségvetési hiány relatíve magas, a folyó fizetési mérleg többlete csökkenő, és az államadósság is csak lassan mérséklődik. Ezek a felminősítés ellen hathatnak. Felminősítés esetén a forint erősödhet az euróval szemben – tette hozzá Módos Dániel.

Pénteken a kiskereskedelem szep­tem­beri forgalmát közli második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A nemzetközi porondon a törökországi makrogazdasági adatok tartogathatnak meglepetést.

Az elmúlt időszakban a Törökországgal kapcsolatos pénzpiaci aggodalmak alábbhagytak. Ezt jelzi az is, hogy a török líra fokozatosan erősödött a dollárral szemben nagyjából augusztus közepe óta, azonban a török gazdaság mélyrepülése nem állt még meg. A fogyasztói és az üzleti bizalmi indexek nyolc éve nem látott mélységbe süllyedtek, az októberi ipari termelés 2,7 százalékkal csökkent éves összevetésben. Amennyiben a hétfőn érkező kiskereskedelmi adat is elmarad a várakozásoktól, az annak a jelzése, hogy még nem látható a reálgazdasági lassulás vége – véli Módos Dániel.

A korábbiakhoz képest nagyobb figyelem irányulhat a beszer­zési­menedzser-indexekre.

A várakozások szerint a beszer­zésimenedzser-indexek csökkenése nem állt meg az euróövezet legnagyobb gazdaságaiban. Németország esetében például a konjunktúraindexek 2017 vége óta lassan, fokozatosan csökkennek. Ennek hatása a növekedés lassulásában is megmutatkozott. A német gazdaság 2018 harmadik negyedévében 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.

A konjunktúraindexek csökkenése részben magyarázható a rosszabb piaci hangulattal, a kereskedelmi háború eszkalálódásával, valamint az európai autóeladások átmeneti csökkenésével (WLTP bevezetése). Azonban egyelőre még nem lehet látni azt, hogy az idei lassulásból mennyi átmeneti és mennyi tartós. Ha a beszerzésimenedzser-indexek több európai ország esetén is 50 alá csökkennének, azzal átlépnénk egy pszichológiai határt, és ez rontaná a befektetői hangulatot, mivel a növekedés további lassulását vetítené előre – tett hozzá Módos Dániel.