Zsolnai Gábor előadásában kijelentette, hogy bővül a magán egészségbiztosítás piaca:
évente 12-13 milliárd forint díjbevétele van a biztosítóknak, és ez 2012 óta évente 20-30 százalékot nő. Az egészségbiztosításoknak a 95 százaléka azonban vállalati és csoportos biztosítás.
Ez azt jelenti, hogy zömében a munkáltatók kötnek egészségbiztosítást az alkalmazottaikra (nagyjából 250 ezer fő). Ebben nagy szerepet játszik, hogy azt 2012 óta adómentes juttatásként adhatták a munkáltatók, ez azonban jövőre megszűnik, a 2018-ban megkötött szerződések 2019. december 31-ig lesznek csak adómentesek.
Fotó: Kallus György / VG
Zsolnai Gábor szerint ez nagy probléma, ugyanis szükség lenne arra, hogy továbbra támogassák a munkáltatókat, hogy biztosítsák a munkavállalóikat. Ennek munkaerő-megtartó hatása is van, és nemzetgazdasági érdeket szolgál, hogy a dolgozók minél egészségesebbek legyenek, tovább éljenek. A szakember úgy véli, hogy
a biztosításba csomagolt egészségügyi szolgáltatásnál jobbat még a világon nem találtak ki, működik, és hatásos.
A világ egészségügyi tendenciáit figyelve egyre jobban szeretik az orvosok saját életterében vizsgálni az embert, amiből többet ki lehet következtetni. A tendenciák a biztosításokat is át fogja alakítani, hamarosan elterjed az online betegút szervezés, egészség-tanácsadás, bónuszrendszereket vezethetnek be a biztosításokba, például az egészségesebben élők kedvezményeket kapnak. Több szolgáltatást is vélhetően bevonnak majd az egészségbiztosításokba, például az alapellátási szolgáltatásokat, a krónikus betegek ellátását, rehabilitációs szolgáltatásokat, fekvőbeteg ellátás, határon átnyúló ellátások, egészségturizmus.
