Az eurózóna gazdaságának növekedése az év eleje óta folyamatosan mérséklődik, a harmadik negyedév során 1,7 százalék volt. Ebben egyszeri tényezők is szerepet játszanak, ezért kismértékű visszapattanás várható a következő negyedévben. Összességében 2018-ban az eurózóna GDP-növekedése 2 százalék körül várható.
A válság óta tartó dinamikus növekedést a foglalkoztatás folyamatos bővülése és a már meglévő gépi kapacitások egyre nagyobb mértékű kihasználtsága eredményezte. A gépi kapacitások kihasználtsága azonban már most is a válság előtt szinteken van.
Ugyan a munkaerő tekintetében még látunk tartalékot, de ez a tényező is egyre kevésbé tud hozzátenni a növekedéshez. Emiatt a térség növekedése várhatóan egyre inkább a hosszú távon fenntartható (potenciális) mértékre lassul majd, ami körülbelül 1,5 százalékra tehető.
Ugyanakkor a fokozatosan lassuló éves növekedés előreláthatólag csak jóval 2020 után csökken majd 1,5 százalék alá. Tehát addig az éppen aktuális növekedés várhatóan a potenciális fölött lesz, így az eurózóna üzleti ciklusa egyre inkább érettebb szakaszába kerül. Ebben a környezetben lehetősége van az EKB-nak a fokozatos kamatemelésekre.
Ez idő alatt az a korábbi olajár-emelkedés kiárazódása miatt a mostani 2 százalék körüli szintről várhatóan 1,7-re mérséklődik. Ugyanakkor a kismértékben a cél alatti infláció mellett is fokozatos kamatemelés várható az EKB-tól, hiszen pillanatnyilag extrémen támogató a monetáris környezet az eurózónában.
Az EKB korábbi terveinek megfelelően októbertől 15 milliárd eurós havi kerettel megy tovább a mennyiségi lazítás (QE) az év végéig, aztán a program megszűnik. Az első kamatemelés 2019 második felében várható, utána pedig óvatos mértékű, de fokozatos kamatemelésekre lehet számítani, amíg a végérvényesen nem lassul a hosszú távon fenntartható érték alá. A kamatemelési ciklus hatására 2019 végére már magasabb hozamokra lehet számítani a hozamgörbe minden lejáratában.
