Az európai bankszektor összességében jól teljesített az Európai Bankhatóság (EBA) stressztesztjén, amelyet a hatóság a tagállamok felügyeleti szerveivel, az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESRB) közösen végzett el. Az EBA egy normál és egy stressz-szcenárió esetén is vizsgálta a tagállamok 48 legnagyobb bankjának az ellenállóságát.
A tesztbe bevont bankok az európai bankszektor mérlegfőösszegének a 70 százalékát képviselték. A vizsgálat során kiderült, hogy a CET1 elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató a szektorban a jelenlegi 14,2 százalékról 10,1 százalékra csökkenne, 226 milliárd eurónyi tőke tűnne el a nagybankok mérlegéből, miközben a kockázattal súlyozott eszközök mennyisége 1049 milliárd euróval nőne. A hitelkockázati veszteségek 358 milliárd euróra nőnének, a működési kockázati veszteség 82 milliárd, a piaci kockázati veszteség 94 milliárd euró lenne. A teszten minden bank átment, a CET1 tőkemegfelelési mutató mindegyiküknél meghaladta a 4,5 százalékot válság esetén is, a Tier1 mutató 6, a teljes tőkemegfelelési mutató pedig 8 százalék fölött maradt.
Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Az egyes hitelintézetek és országok között viszont nagyok az eltérések. A brit bankoknál például átlagosan 8 százalék alá süllyedne a CET1-mutató. Rendszerszinten a svéd bankok a legellenállóbbak, náluk 17 százalék fölötti mutatóval kalkulált az EBA még súlyos gazdasági válságban is. A lista sereghajtói között olyan hitelintézetek vannak, mint a brit Barclays és a Lloyds, vagy pedig az éppen befektetőt kereső német Nord/LB. Az olasz bankrendszert is kiemelt figyelemmel kísérik a hatóságok, az itáliai bankok közül az Unione di Banche Italiane Societá Per Azioni gyengébben szerepelt a teszten, de a két legnagyobb, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo eredményei ott vannak az európai középmezőnyben. Több európai nagybank, például a német Deutsche Bank vagy a francia Société Générale (SocGen) rosszabb tőkehelyzetben lenne egy súlyos válság után.
A stressztesztben vizsgált válságszcenárió nem egyformán hat a bankokra, a legnagyobb hatással az észak-rajna–vesztfáliai NRW-re lenne, amelynek csaknem 8 százalékponttal csökkenne az egyébként rendkívül magas CET1-mutatója. Súlyos tőkeveszteség érné a többi német bankot is, és a brit bankoknál is többnyire 5 százalékpont fölötti tőkevesztést mért a teszt.
A legsimábban egyes lengyel és spanyol bankok vészelnék át a válságot, de az OTP, a CIB anyacége, az Intesa Sanpaolo és a K&H révén nálunk is jelen lévő KBC mutatói is kiválóak lettek.
A OTP CET1-mutatója 2020 végén az alappályán 15,8 százalék lenne, míg a stressz-szcenárió esetén 12,4 százalékos, vagyis mindössze 2,5 százalékponttal csökkenne három év alatt.
Az OTP a BÉT honlapján közzétett közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a stresszteszt a 2017. decemberi banki mérleg változatlanságával számol, és nem vesz figyelembe esetlegesen váltakozó üzleti stratégiát és menedzsmentintézkedéseket, nem is tekinthető profit-előrejelzésnek. Az OTP tudomásul veszi az EBA jelentését és teljes mértékben elfogadja a vizsgálat eredményeit.
