Nincs eladási kényszerben a német anyavállalat

A hazai piacon napok óta keringő hírek és fórumbejegyzések szerint a Deutsche Telekom (DT) ajánlatot kapott valakitől a Magyar Telekomban meglévő 59,21 százalékos részesedésére. Az esetleges ajánlattevő kilétéről nem hallani semmit, ám 2 milliárd eurós árat emelgetnek, bár azt nem tudni, hogy ez a DT részesedésére szól-e, vagy az ajánlat ekkora összegre értékeli a magyar leányt.

Az összes általunk megkérdezett befektetési szolgáltató azt mondta, hogy nem hallott még az ajánlatról, és a 2 milliárd eurós, azaz mintegy 645 milliárd forintos összeget is irreálisnak tartják. Ennek ellenére információink szerint van olyan brókercég, amelynél azért ajánlja vételre a papírt egy üzletkötő, mert szerinte valami nagyon készül a cégnél. A Magyar Telekom piaci kapitalizációja 422 milliárd forint, saját tőkéje pedig 547 milliárd forint. Ha az ajánlat a teljes cégre vonatkozna, akkor az 18, míg ha csak a DT részesedésére, akkor 99 százalékkal haladja meg a saját tőkét, míg a kapitalizációnál 53, illetve 158 százalékkal magasabb. „Ezek a számok rendkívül magas prémiumot jelentenek a piaci árhoz és a könyv szerinti értékhez képest is. Ennyire nagyvonalú ajánlatot pedig nem szokás tenni, és az sem látszik, hogy ennyivel magasabb vételárat hogyan lehetne kigazdálkodni, így nem tűnik racionálisnak ennyiért megvenni a Magyar Telekomot. Ha az ajánlat csak a DT részesedésére vonatkozna, akkor a fennmaradó 40,79 százalékra ugyanolyan áron kellene kötelező vételi ajánlatot tennie a vevőnek, hiszen átlépné a 25 százalékos ajánlattételi limitet. Ennek eredményeként pedig már 3 milliárd eurót meghaladó tranzakcióról lenne szó. Összehasonlításképpen: ez az összeg a leggazdagabb magyar vagyonának több mint a háromszorosa” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője. Szerinte a novemberi 4,5 százalékos árfolyam-emelkedést sem ilyen pletykák alapozhatják meg, mert ha ezt komolyan vennék a piaci szereplők, akkor sokkal látványosabban emelkedne a kurzus. „A DT sem eladósodottsága, sem akvizíciós tervei miatt nincs rákényszerülve, hogy eladja magyar leánycégét. Az anyavállalatnál éppen a számottevően nagyobb T-Mobile USA és a Sprint egyesülésén dolgoznak” – fűzte hozzá Nagy András.

„Az európai távközlési cégek térképéről sem hiányzik egy magyar cég. Ráadásul most az a trend a szektorban, hogy inkább műsorszolgáltató és tartalom-előállító cégeket vásárolnak a távközlési társaságok. Így a DT részéről is inkább az akvizíciók tűnnének logikusnak az előbbi területeken” – mutatott rá Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. „A Magyar Telekom árfolyamának az tenne jót, ha megszűnne a távközlési adó, amely 25 milliárd forintos kiadás évente. Így a mostani osztalék dupláját fizethetné a cég, ami nagyságrendileg 250 forinttal is emelhetné a papír árfolyamát. Ha ezzel kapcsolatos fejlemények lennének, akkor sem néhány forinttal, hanem limittel emelkedne a kurzus” – hangsúlyozta Gaál Gellért, a Concorde elemzője. A Deutsche Telekomtól megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy piaci spekulációkra nem kívánnak reagálni.

Megbicsaklott a Digi–Invitel-fúzió

Félrevezető közlés miatt visszavonta a Digi–Invitel-fúziót engedélyező határozatát a Gazdasági Versenyhivatal, és 90 millió forint bírságot szabott ki. A fúzió hatóság által előírt feltétele volt, hogy az egyik Digi csoporthoz tartozó cég ne hosszabbítsa meg független kábelhálózatok bérlését olyan településeken, ahol az Invitel is jelen van. A Digi eredetileg 23 ilyen településről számolt be a meglévő 89 helyett. A hatóság a gazdasági érdekeket és az előfizetői szolgáltatások folytonosságát mérlegelve az új eljárás lezárásáig engedélyezte az összefonódás folytatását. | VG