Van még hova fejlődnünk öngondoskodás terén
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKovács Antal az eseményen bemutatta a pénzintézet öngondoskodási indexét, amelyből kiderült, hogy jelenleg a 18-70 éves banki ügyfeleknek a 41 százaléka rendelkezik piaci megtakarítással, ami az előző évhez képest egy százalékpontos visszaesést jelent.
A lakossági betétek terén nagy ellentmondást tapasztaltak, a kutatás szerint ennek a megtakarítási formának duplájára nőtt a népszerűsége egy éven belül, az MNB adatai szerint azonban stagnálás volt ezen a területen, tehát messze nem olyan népszerű megtakarítási forma, mint ahogy azt a lakosság gondolja.
Fontos mutató azonban, hogy a látra szóló betétek összege ötezer milliárd forint fölé nőtt, így már több mint kétszer akkora, mint a lekötött forint betétállomány.
A lakossági értékpapír állomány azonban folyamatosan bővül, ezt az is alátámasztja, hogy 2017 harmadik negyedéve és 2018. augusztus között több mint 800 milliárd forint áramlott ebbe a befektetési formába. Tehát a konzervatív megtakarítók legalább ebbe az irányba mozdultak.
A kutatásból kiderült, hogy a betéti kamatokról és az inflációról sokan nagyon keveset tudnak, rendkívül alacsony a pénzügyi tudatosság. Részben ez is lehet az oka annak, hogy
a lakosság 41 százaléka otthon tartja a megtakarítását (legalább időnként), ami messze áll az európai trendektől.
Hosszú távon a megkérdezettek 65 százaléka kiszámíthatatlannak tartja a pénzügyi helyzetét, és csak 31 százalék érzi kiszámíthatónak. Ennek ellenére azonban csak a 18 százalékuk tenne félre megtakarítási célra hosszú időn keresztül, és 44 százalék pedig egyáltalán nem tesz félre – ez egyébként 4 százalékpontos visszaesés a tavalyi adatokhoz képest.
Fotó: Kallus György
A legtöbben azzal indokolják, hogy nem tesznek félre nyugdíjas korukra, hogy meg sem élik majd ezt a kort, de sokan az állami nyugdíjrendszerben bíznak. Kovács Antal szerint nem ezt a paternalista irányt kellene erősíteni.
A megkérdezettek 77 százaléka úgy gondolja, hogy a nyugdíjellátás kizárólag az állam feladata lenne, és még sosem volt ilyen magas azok aránya, akik ezt így gondolják.
Tehát egyfajta nyugdíjparadoxon kíséri végig a kutatást. Például 72 százalék úgy gondolja, hogy nem lesz elég a megélhetésre a nyugdíj, ennek ellenére 36 százalék csak nyugdíjból szeretne élni.
Az egészségügyi öngondoskodás is a kutatás része volt. A trendbe illeszkedve idén is tovább nőtt azok aránya (49 százalék), akik szerint az állami mellett tanácsos igénybe venni a magánegészségügyi ellátásokat. Sokan a hosszú várólisták miatt gondolják így, de vannak olyanok is, akik inkább a magánegészségügyre költenek, mint hálapénzre.
A magánegészségügyi ellátást azonban a megkérdezettek zöme (56 százalék) továbbra is megfizethetetlennek tartja, de akik szerint megfizethető, még ők is drágának találják a szolgáltatásokat.
A gyermekek támogatására is kiterjedt a kutatás, eszerint a megkérdezettek 85 százaléka gondolja úgy, hogy fontos támogatni a gyermekeit.
Ebből 41 százalék élethosszig szeretné támogatni a gyermekeit, 57 százalék pedig egy fontos eseményig, jellemzően a tanulmányai befejezéséig.
Ennek megvalósításához 26 százalék plusz munkát vállalna, 20 százalék előre gyűjt pénzt, 18 százalék saját szükségleteit szorítaná háttérbe, és 16 százalék jól fizető szakma felé tereli a gyerekét.
Összességében az öngondoskodási index idén alacsonyabb értéket mutat, mint egy évvel korábban: egy százalékponttal 35 pontra csökkent. A legtöbben pozitívabban értékelik pillanatnyi helyzetüket, de még inkább a rövidtávú céljaikat teljesítik.
