Bizonytalan az OPEC-csúcs kimenetele

Oroszország és Szaúd-Arábia abban állapodott meg a hét végén, hogy 2019-re is meghosszabbítja együttműködését a kitermelés korlátozásában, de az alku pontos részletei még nem ismertek. Holnap talán ez is kiderül, amikor Bécsben megkezdődik a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) csúcstalálkozója, amelyen megegyezésre kell jutniuk a korlátozásban részt vevő országoknak.

Piaci források szerint a kartell és szövetségesei napi 1,3 millió hordós visszafogást terveznek, de nagyon sok még a bizonytalanság. A kanadai Alberta állam például most közölte, hogy kapacitásproblémák miatt napi 325 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Kérdés, hogy ezt az OPEC figyelembe veszi-e a saját kvótacsökkentésekor, vagy sem. Nem segíti a döntést, hogy a részt vevő országoknak eltérő árfekvés lenne ideális költségvetésük egyensúlyban tartásához. A moszkvai energiaügyi minisztérium számításai szerint Oroszországnak legalább 40 dolláros hordónkénti kőolajár kellene, míg Szaúd-Arábiának a Nemzetközi Valutaalap szerint a 87,9 dolláros lenne megfelelő. Tizenkét fontos kitermelőnek átlagosan a 89,1 dollár lenne ideális, de Venezuela például 223 dollárnál tudná rendbe hozni régóta válságban lévő gazdaságát. A WTI referenciatípus tegnap 53 dollár per hordó körül mozgott.

„Ha napi egymillió hordónál kisebb visszafogásról döntenek, akkor 40 dollárhoz közelíthet a WTI ára. Az 55-60 dolláros árhoz legalább egymillió hordós csökkentés kell. Az ár akkor emelkedhet, ha ennél lényegesen nagyobb visszafogást vezetnek be. Az sem kizárt, hogy Szaúd-Arábia nyitva hagyja a mennyiségi kérdést. Ezt részben az indokolná, hogy a Hasogdzsi-gyilkosság miatt nem akarnak konfrontálódni az Egyesült Államokkal” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste elemzője. Szerinte ahhoz, hogy az orosz gazdaság számottevő növekedést mutasson fel, 70 dolláros ár lenne megfelelő Moszkvának.

„Az OPEC-csúcson részt vevő minden országnak egy szavazata van, de valójában a szaúdi–orosz megállapodáson múlik az együttműködés hatása. E két ország adja az OPEC és szövetségesei által naponta felszínre hozott, 40 millió hordós kitermelés több mint felét, 22 millió hordót. Az öböl menti országok – Katar kivételével – Szaúd-Arábiával szoktak szavazni, míg Azerbajdzsán és Kazahsztán Oroszországgal – tette hozzá az elemző. Az elmúlt években olyan mértékben megemelkedett az Egyesült Államokban kitermelt palaolaj mennyisége, hogy az OPEC emiatt nem tud hatékonyabban fellépni az árak szabályozásában. Ha az a napi 7,5 millió hordós palaolaj-kitermelés nem lenne, amivel már szinte önellátó az Egyesült Államok, akkor a kőolaj ára 100 dollár felett lenne hordónként” – vélekedett Pletser Tamás.

„Bizonytalan az egész csúcs kimenetele, de a piac által várt 1,3 milliós vágásnak kicsi az esélye, ráadásul ezek nem azonnali, hanem csak 2019-től érvényes visszafogások lesznek, így a befektetőknek csalódást keltő lehet a végeredmény. A feszült helyzetben az sem kizárt, hogy kisebb mértékű, rövid távra szóló vágás mellett döntenek, és, hogy aktívabban és gyorsabban avatkoznak be a jövőben” – felelte érdeklődésünkre Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a két nagy szereplő, Oroszország és Szaúd-Arábia sem tudott még megegyezni. „Ha Oroszország 200 ezer hordót vágna, akkor egy 800 ezres szaúdi visszafogás nem elképzelhetetlen. Rijádnak így csak egy kicsivel több kapacitást kellene leállítania, mint amennyit korábban, az iráni szankciók kapcsán” – vélekedett Hosszú Ferenc.