Erősödhet a konszolidációs hullám
Stabilitás jellemezte térségünk és a balti államok bankszektorának teljesítményét az utóbbi időben – áll a Deloitte elemzésében. A tőkemegfelelés szilárd, az eszközállomány minősége javult, a szektor nyereségessége pedig nő. E kedvező tendenciákat nagymértékben támogatja a gazdasági növekedés, a javuló munkaerőpiaci körülmények és az intenzív hitelezési tevékenység.
A szektorban két meghatározó trend jelentkezett: a bankok digitális átállása és a piaci konszolidáció. Az utóbbit eladási oldalon az alapvető stratégiai fókuszba nem illeszkedő egységek eladása, a vételi oldalon pedig az akvizíció révén elérhető méretgazdaságossági és egyéb szinergiák kiaknázása ösztönzi. A közép- és kelet-európai országok bankpiacai a fúziók és a felvásárlások terén az utóbbi években 2015-ben voltak a legaktívabbak 19 lezárt tranzakcióval, a 2016 és 2018 szeptembere közötti hasonló ügyletek száma valamelyest kisebb volt.
A hitelezés felfutása, a növekvő nyereségesség és a javuló eszközminőség fokozatosan csökkentette azt a korábbi tranzakciós nyomást, amely a legnehezebb helyzetű bankokat bizonyos egységeik értékesítésére késztette. Azonban közép- és hosszú távon a költséghatékonyság növelése mindinkább kulcsfontosságúvá válhat az éles bankpiaci versenyben. A csupán 1-2 százalékos piaci részesedésű bankok – amelyek száma a közép- és kelet-európai térségben jelentős – a Deloitte várakozásai szerint nem tudják majd felvenni a versenyt a vezető bankcsoportokkal. Mindez a konszolidáció felgyorsulásához és a tranzakciók számának növekedéséhez vezethet. A régióban a legaktívabb felvásárló öt tranzakcióval a magyar OTP Bank volt 2015 és 2018 szeptembere között, a második pedig a lengyel állam, amely 2015 óta négy felvásárlást hajtott végre a PZU-n és az Alior Bankon keresztül.
A felmérésből kiderül továbbá, hogy tavaly a bankok tőkemegfelelése mind a tizenkét vizsgált országban stabil maradt. Az átlagos tőkemegfelelési mutató (21 százalék) jelentősen meghaladta a szabályozói minimumot. Az eszközminőség a nem teljesítő hitelek mérlegből való kivezetésével, valamint a háztartások és vállalatok javuló pénzügyi helyzete folytán jelentősen javult. A nem teljesítő hitelek átlagos aránya 2017-ben 6,1 százalékra csökkent, megközelítve a válság előtti szintet.
A jövedelmezőség 2017-ben kissé javult, de az átlagos, 10 százalékos sajáttőke-arányos nyereség a válság előtti szint alatt maradt. A bankok eredményességét több országban a korábban megképzett hitelezési céltartalékok feloldása is növelte.
A legaktívabb eladók a Raiffeisen (négy tranzakció) és a görög bankok voltak: a Piraeus Bank, a Görög Nemzeti Bank, az Alpha Bank és az Eurobank együtt hét pénzintézetet adott el 2015 és 2018 szeptembere között. „Eladói és vevői oldalon megvan a tranzakciós hajlandóság. A közelmúltbeli tranzakciókban a vevők és az eladók egyaránt megalapozott motivációkkal rendelkeztek, e motivációs tényezők várhatóan tovább erősödnek a következő években, és tovább növelhetik a tranzakciós aktivitást a közép- és a kelet-európai banki piacokon” – jelentette ki a közlemény szerint Bíró Balázs, a Deloitte regionális pénzügyi tanácsadási üzletág pénzintézeti iparágának vezetője.
