Hét új ETF a hazai börzén
Nemrég új különleges termékekkel bővült a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kínálata, hét olyan ETF-ről, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alapról van szó, amellyel nemzetközi részvényindexeket lehet lekövetni forintalapon.
Az ETF-ek jellemzően olyan alapok, amelyeknek a portfóliójában részvényindexeket alkotó részvények vagy árupiaci termékek szerepelnek. A hagyományos befektetési alapoktól az különbözteti meg az ETF-et, hogy tőzsdén jegyzett termékről van szó, tehát van egy transzparens ajánlati könyve.
Az ETF árfolyama úgy változik percről percre, mint a részvényeké, attól függően, hogy a bennük lévő értékpapírok vagy nyersanyagok ára hogyan alakul. Ezzel szemben a hagyományos, rendszerint aktívan kezelt befektetési alapok naponta csupán egyszer közölnek árat.
A másik különbség, amely egyben nagy előnyük ezeknek az alapoknak, a költséghatékonyság. Az ETF ugyanis passzív befektetési eszköz, azaz az aktív befektetési alapokkal ellentétben nincsenek folyamatos felül- vagy alulsúlyozások, tehát tranzakciós költségek sem merülnek fel. Külföldön egyre népszerűbbek ezek a termékek, aminek az lehet a magyarázata, hogy az úgynevezett vakmajom-elmélet ismét kezd teret nyerni a befektetők között. Burton Malkiel a Bolyongás a Wall Streeten című könyvében azt állítja, hogy ha egy majom szemét bekötjük, és a kezébe dobónyilakat adunk, hogy a The Wall Street Journal újság részvényeket felsoroló oldalára dobálja őket, majd a véletlenszerűen eltalált részvényeket megvesszük, legalább ugyanolyan eredményt érhetünk el, mint a profik.
Ezt az elméletet sokan kipróbálták – a The Wall Street Journal is éveken át közölte a vakmajom-portfólió eredményeit –, és már az első száz nap után megverték a profik 39 százalékát. Ráadásul ez az arány az idő múlásával egyre javult, hiszen ha a költségeket is figyelembe vették, a vakmajom-portfólió többet hozott. Azaz egy tőzsdeindex egyszerű megvásárlása semmivel nem hoz rosszabb eredményt, mint a profik által drágán kezelt portfóliók.
A Budapesti Értéktőzsde BÉTa piacán október eleje óta lehet jegyezni a hét új ETF-et, ezek a legnagyobb nemzetközi részvényindexek (DAX, Nasdaq, S&P 500, Euro Stoxx) teljesítményét követik. A Nasdaqon kívül mindhárom indexkosárra elérhető short ETF is, ezek akkor hoznak hasznot, ha az indexek esnek. Osztalék szempontjából mindkét lehetőségre van példa, van köztük olyan, amely a benne lévő részvény osztalékát kifizeti, és van, amelyik újra befekteti.
Noha globális szinten igen népszerűek ezek a termékek, Magyarországon egyelőre alig ismerik őket, igaz, az eddigi kínálatban csak a BUX indexet követő ETF volt – mondta lapunknak Gergely Ádám, a Budapesti Értéktőzsde Kereskedési és Üzletfejlesztési Igazgatóságának igazgatóhelyettese. Forgalom szempontjából továbbra is az egyedi részvényeket kedvelik, de az ETF-ek bevezetése óta eltelt bő két hónapban már látszanak a fejlődés jelei. Jövőre már kialakulhat egy stabil forgalom ezen termékek piacán, így akár új ETF-eket is bevezethetünk – tette hozzá Gergely Ádám.
A lakosság számára a legnagyobb előny, hogy az ETF-eket forintban lehet jegyezni, azaz nem szükséges külföldi szolgáltatóknál euróalapú számlát nyitni, vagy külföldi piacra szóló megbízást adni. Adózási szempontból is érdemes kiemelni, hogy a hagyományos befektetésektől eltérően itt nem a pénzintézet vonja le az adót, hanem a befektetőnek kell bevallania, és a nyereségadót is neki kell befizetnie, ami érvényes az osztalékra is. Miután az ETF-ek kereskedése és elszámolása forintban történik, nyugdíj-előtakarékossági számlára is tehetők – hívta fel a figyelmet Gergely Ádám.
Az ETF-ek piacán az árjegyzők biztosítják a likviditást, a BÉTa piacra bevezetett hét új termék esetében az árjegyző az OTP. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az ETF-ek megvásárlásával a befektető devizakockázatot vállal. Tehát a forintért megvásárolt alap egyenértékű azzal, mint ha a forintunkat átváltanánk euróra vagy dollárra, és az adott devizában vásárolnánk, majd eladáskor ismét visszaváltanánk a forintra a pénzünket. Az előny ebben az, hogy a befektető a bank által elérhető, jóval kedvezőbb árfolyamon bonyolíthatja le a tranzakciókat.
Csak hogy érzékeltetni tudjuk ,mekkora piacról is van szó: mintegy 4 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek ETF-ekben, s ez a szám tíz év alatt a hatszorosára nőtt.
