Romániába mennek az osztalékvadászok
Kedvezőbbek most a részvényeken elérhető osztalékhozamok a román tőzsdén, mint a magyar piacon – mondták a Világgazdaságnak hazai alapkezelők. Egy szélesebb spektrumú, még több likvid tőzsdei társasággal rendelkező magyar részvénypiac lényegesen jobb versenytársa lehetne a hazai állampapíroknak, akár a kifizetett osztalékon keresztül is – mondta a Világgazdaságnak Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős osztályvezetője. Ugyanakkor a kockázatmentesnek tekintett államkötvények alacsony hozama miatt különösen ott érdemes a hazai és régiós osztalékpapírokat beemelni a befektetői portfóliókba, ahol reális esély mutatkozik a fenntarthatóan növekvő szabad cash flow termelésére. Nagy az eltérés a magyar tőkepiacon az előállított készpénz-termeléshez képest a nyereség visszaosztásának mértékében, az ANY Biztonsági Nyomda csaknem a teljes profitját, a Magyar Telekom viszont az idénre várt 60 milliárdos cash flow-ja kevesebb mint felét fizeti ki csupán osztalékként.
A hazai befektetők találhatnak jelentős, 4-5 százalékos osztalékhozam mellett forgó részvényeket is, ilyenek például a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényei, vagy éppen a Duna House, de régiós összevetésben a lengyel tőzsdén a magyarországinál sokkal több a befektetési sztori, a román börzén pedig az osztalékhozam sokkal magasabb: átlagban 8 százalékos. A magyar blue chipek közül a Mol és az OTP is rendre visszaoszt a nyereségéből, ám ezeknél a cégeknél a hozam alig magasabb a prémium magyar állampapírokon elérhető haszonnál, igaz, mindkét kibocsátó részvényei továbbra is főleg a kedvező fundamentumok és az ezekből következő árfolyam-növekedési kilátások miatt vonzók az intézményi és a magánbefektetők körében – közölte a Generali osztályvezetője. Pallag Róbert szerint vagyonkezelői szempontból fontos a stabilan növekvő nominális osztalék, a részvény likviditása és a 10 éves állampapírok hozamához képest historikusan elvárt, adott esetben 3-5 százalékkal magasabb prémium. Alapvetően a rendkívül alacsony likviditással magyarázható, hogy néhány osztalékfizető, közepes kapitalizációjú cég részvényének az árfolyama a könyv szerinti értékén forog, az emelkedés lehetőségét az alacsony közkézhányad és az elemzések hiánya is visszafogja.
Az Aegon alapkezelő részvényesi szakértői is úgy látják: a négy hazai részvény osztalékhozama átlagosnak tekinthető, magas hozamokat az osztalékfizető papírokon most Romániában lehet elérni. Az OTP, a Mol és a Richter is évről évre stabilan visszaoszt a profitjából, de az emelkedő árfolyamok miatt az osztalékhozam nem minden esetben nő. Az Aegon szakértői az osztalékot szinten tartó Magyar Telekommal kapcsolatban is stabil kilátásokkal kalkulálnak. A Világgazdaság kérdésére hozzátették, nincs konkrét időszak arra vonatkozóan, hogy az alapkezelők a szelvényvágás előtt mennyi idővel kezdik meg az osztalékfizető részvények vásárlását, a befektetési döntésben más szempontok is szerepet játszanak. Ha viszont az osztalékfizetés előtt vagy után túlzott piaci reakciókat látnak, a túl- vagy alulárazást igyekeznek kihasználni. Az Aegon alapkezelő az OTP-nél 2 százalékos osztalékhozammal kalkulál, amely alulmúlja a régiós bankok által kifizetett 5 százalékos átlagot. Kedvezőbbek a Mol kilátásai, amelynél 4 százalékos osztalékhozam érhető el, ez magasabb a 2,5 százalékos régiós átlagnál, de a román szektortársakétól ez is jócskán elmarad. A Telekom-részvények osztalékhozama átlagos, de a szektorban nagyok a kilengések, 0 és 8 százalék között szóródik az elérhető prémium.
A román tőzsdén átlagosan
8
százalékos prémium érhető el
