Változatlanul nagy az eladósodási kedv

Változatlanul igen magas a magyar háztartások eladósodási kedve: az év első tíz hónapjában 1271,5 milliárd forintnyi új fogyasztási és lakáscélú hitelt vettek fel a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek, ez 41,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A fogyasztási hiteleknél gyorsabb ütemű a növekedés: ezekből – a folyószámlahiteleket nem számítva – 551,4 milliárd forint értékben vettek fel a háztartások, ami bő másfélszerese az egy évvel korábbinak. A lakáshiteleknél 720,1 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az első tíz hónapban az MNB, ez 35,2 százalékkal több a 2017 azonos időszakában kimutatottnál.

A fogyasztási hiteleknél változatlanul a személyi kölcsönök húzzák a piacot: ezekből 383,3 milliárd forintnyi fogyott tíz hónap alatt, ami 49,8 százalékos emelkedés éves alapon. Eszerint a lakossági hitelpiac már egyértelműen beérte a válság kitörése előtti szintet, hiszen lakáshitelekből több mint 70 milliárd forintnyi fogyott havi átlagban 2018-ban, míg a személyi hiteleknél is mintegy 40 milliárd forintnál jár az átlag. Nem minden hiteltípus tud ugyanúgy profitálni az erős keresletből: a fogyasztási hitelek közé sorolt szabad felhasználású jelzáloghitelekből például csak 56,5 milliárd forintnyit helyeztek ki tíz hónap alatt a pénzügyi szolgáltatók, ami 16,3 százalékkal több ugyan az egy évvel korábbinál, de az összes kihelyezésen belül nagyon kis szeletet képvisel. A folyószámlahitel-keretek kihasználtsága sem növekszik a jegybank adatai szerint: január és október között összesen 3055 milliárd forintnyi új igénylés történt, ami 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A jegybank adatai szerint az új hitelszerződéseket kötő lakossági igénylők egyre kiszámíthatóbb feltételeket igyekeznek elérni: az októberben kötött 77,7 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződés mindössze 8,2 százaléka volt legfeljebb egyéves kamatfixálású, miközben az öt éven túli kamatperiódusú hitelek aránya megközelítette az 57 százalékot.

Az új szerződések volumenének növekedése már jól látszik az MNB által közölt állományi adatokon is. A háztartási szektor hiteleinek mennyisége a tizedik hónap végén 6115,1 milliárd forintot ért el, ami amellett, hogy 3,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, több mint hároméves csúcs is. A növekedésben a lakáshitelek szerepe a meghatározó: ezek állománya 3292,3 milliárd forintot ért el október végén, ez 9,4 százalékos éves növekedés. A fogyasztási hitelek állománya még mindig csökkent éves alapon: a 2439,3 milliárdos állomány 0,2 százalékos visszaesést tükröz. Itt a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepe a meghatározó, amelyek mennyisége 14,1 százalékkal, 1052,8 milliárd forintra zsugorodott egy év alatt. Ami pedig a kamatokat illeti, folytatódott az elmúlt időszakra jellemző, lassú erózió: ez alól a lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentenek kivételt, mivel ezeknél – a hosszabb kamatperiódusú konstrukciók terjedése miatt – a szerződésekben szereplő, átlagos éves kamatláb magasabb a korábbinál.