Tavaly látványosan, 45 százalékkal 1545 milliárd forintra emelkedett az ingatlanalapok vagyona. Szakértők az idén a trend folytatódására számítanak. Más a helyzet a pénzpiaci alapoknál, amelyek eszközértéke 7 százalékkal csökkent, 606 milliárdra esett vissza 2018-ban. Ezeknél januártól megváltozott az európai uniós szabályozás, s a változások jelentősek:
a pénzpiaci alapok többsége rövid kötvényalappá alakult át.
„Csupán kilenc pénzpiaci alap maradt a piacon, de ezek jelentősége amúgy is csökkent az elmúlt időszakban. Alapvetően a pénzkiáramlás volt rájuk jellemző. Idén a megmaradó pénzpiaci alapok vagyona is csökkenésnek indulhat” – mondta a Világgazdaságnak Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing- és értékesítési igazgatója. A lakossági állampapírok elszívó hatása a kötvényalapoknál is erősen érződik.
„Ha az Államadósság Kezelő Központ a lakosságnak kedvezőbb feltételeket nyújtó termékekkel lépne a piacra, akkor nyilvánvalóan azt választják majd. A kötvényalapoknak az infláción felüli kamatprémiumot is kínáló hosszabb lejáratú lakossági állampapírok és az ősszel megemelt hozamú fél- és egyéves állampapírok jelentenek konkurenciát. Az a kötvényalapok mellett szól, hogy a háztartások jellemzően viszonylag lassan reagálnak a megtakarítási környezet változásaira” – fűzte hozzá Gáti László.
A szakember szerint az aktívan kezelt abszolút hozamú alapokon lehet majd érdemi nyereséget elérni, így ezek kedveltek lehetnek, de az igazi sláger várhatóan továbbra is az ingatlanalap lesz.
„Ennek a területnek a lendülete kitarthat, de az ingatlanalapok visszatekintő hozamai lassan csökkennek
– mutatott rá Gáti László. – A Magyar Nemzeti Bank szigorítást tervez a laza monetáris politikában, ami magasabb kamatokat és kötvényhozamokat eredményezhet a piacon. Ennek hatására kiegyenlítődhet az ingatlanbefektetések és a piac többi része közötti hozamkülönbség. Az összes alapkezelő által kezelt nagyságában idén stagnálásra lehet számítani.”
Hasonlóan látják a piacon várható trendeket az Erste Alapkezelőnél is. „A hazai kamatkörnyezet még nem kedvez a pénzpiaci és kötvényalapoknak, viszont alacsony árfolyam-ingadozás mellett érdemi hozamot termeltek az ingatlanalapok, most azokba áramlik a pénz – mondta lapunknak Varga Zalán értékesítési igazgató. – A magasabb kockázatú vegyes és részvényalapok veszítettek népszerűségükből, mert rendkívül nagy volatilitásuk megijesztette a befektetőket. Kedveltek lehetnek a stabilitást kínáló kötvénycsomagalapok és a hosszabb távra stabil hozamot mutató vegyes alapok.
Tavaly év végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint tagjaik összesen 6162 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Ennek negyede ingatlanalapokban, 16 százaléka vegyes alapokban, 15 százaléka pedig abszolút hozamúban volt.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
