Jelentős mínuszban zárta az évet tavaly a svájci jegybank a részvénypiaci esés és az erős frankárfolyam miatt. A központi bank nagyjából 15 milliárd frank, azaz 15,3 milliárd euró nettó veszteséget halmozott fel, pedig 2017-ben még bő 54 milliárd frankos nyereséggel zárt. A jelenség hátterében az áll, hogy a svájci jegybank az elmúlt években eszközvásárlási programját megvalósítva hatalmas portfóliót épített ki: csaknem 775 milliárd dolláros eszközállománya az ország teljes GDP-jének nagyjából a 115 százaléka. Összehasonlításképp: a Fed mérlegfőösszege a svájcinak mintegy ötszöröse, több mint 4000 milliárd dollár, de ez az amerikai GDP-nek alig 20 százaléka.
A nagy jegybankokhoz hasonlóan a svájci is pénzt nyomtatott, de nem csak kötvényekre költötte, mint a Fed vagy az Európai Központi Bank.
A bank eszközeinek nagyjából 20 százaléka ennek 94 százaléka pedig külföldi cégek papírjaiból áll. A jegybanknak 3,5 milliárd dollárnyi Apple-részvénye van, a Microsoftban 2,7 milliárd dollárnyi, de az Amazon-papírokból is felvásárolt 2,6 milliárd dollárnyit. Az ismertebb vállalatok közül még az Alphabetben, a Johnson & Johnsonban, az Exxon Mobilban és a Facebookban is részvényes. Közel 90 milliárd dollárnyi tengerentúli részvénypakettjével a svájci intézmény az amerikai piac ötven legnagyobb befektetője közé tartozik. A bank veszteségének egy része abból keletkezett, hogy az említett vállalatok árfolyama az elmúlt évben jelentősen esett.
A portfólió másik nagy része a külföldi államkötvény. A tízéves német hozam 20 bázisponttal csökkent tavaly, amin ugyan kereshetett a jegybank, a profitot azonban az euróval szemben erősödő frankon elbukta. A svájci deviza tavaly több mint 4 százalékot drágult az euróval szemben a jegybanki törekvések ellenére is. A második legfontosabb eszköz a portfólióban a tízéves amerikai papír, annak hozama közel 30 bázispontot emelkedett tavaly, ami szintén veszteséget okozott a jegybanknak.
A dollárhoz képest ugyan fél százalékot gyengült tavaly a frank, de csak az első fél évben vesztett az értékéből, a második fél évben már drágult, a jegybank pedig ebben az időszakban is növelte amerikai kitettségét.
A veszteségek ellenére a jegybank majdnem 2 milliárd frankot fizet ki a központi költségvetésnek és a kantonoknak, mivel a 2017-es profit nagy részét még nem fizette ki osztalékként. A bank részvényei – szinte egyedülálló módon – nyilvánosan kereskedhetők, de az egyéni részvényesek a tervek szerint csak 15 frankot, a törvényi maximumot kapják egy részvény után. A jegybank részvényárfolyama a tegnapi kereskedésben több mint 8 százalékot emelkedett.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
