Az osztalékpolitika változására spekulál a piac
Két hete szinte folyamatosan emelkedik a Magyar Telekom árfolyama. Múlt hétfőn még 454,5 forinton fejezte be a napot a kurzus, amely a félforintos múlt pénteki csökkenést kivéve végig a befektetők kedvence volt, és szerdán már 473 forinton hagyta el a parkettet. A 475–480 forintos sáv kritikus a papír szempontjából. A 2016-os eredmények terhére 2017 májusában részvényenként 25 forintos osztalékot fizettek ki, utána tavaly januárig a 470–480 forintos sávban mozgott a kurzus, ám egy évvel ezelőtt 481,5 forintról elindult a lejtőn. A csökkenés a tavaly október végi 387 forintig tartott, azaz tíz hónap alatt 19,6 százalékkal zuhant az árfolyam. Novemberben egy olyan felvásárlási pletyka hatására ugrott a 400 forintos szintről 430 fölé, amellyel kapcsolatban azóta sem derültek ki konkrétumok. Az árfolyam azonban nem csökkent, sőt tovább folytatta az emelkedést a 470 forintos tartományig. A piacon ezt a továbbra is vonzó, 5,3 százalékos osztalékhozammal magyarázták, hiszen a referenciának tekinthető tízéves magyar állampapír hozama az akkori 3,6 százalékról mostanra 2,8 százalékra csökkent. Így a Magyar Telekom osztalékhozamának előnye az állampapírral szemben a novemberi 2,6 százalékról mindössze 0,1 százalékponttal csökkent az árfolyam-emelkedés közben. Ez a jelenlegi hozamkörnyezetben elég jónak számít. A múlt hét közepén a tízéves magyar állampapír hozama még 2,94 százalék volt, de tegnapra 2,82-ra mérséklődött.
„Az árfolyam emelkedéséhez csak kisebb részben járult hozzá az osztalékhozam felárának stabilitása, bár mindenképpen pozitívumnak számít – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője. – A befektetők inkább az osztalékpolitika bejelentett változásával kapcsolatban spekulálnak. A számviteli szabályok változása miatt a cég februárra állhat elő új osztalékpolitikával. Eddig a nettó eladósodottság arányához kötötték az osztalékfizetést, a 30-40 százalékos sávhoz rögzítették a részvényesek kifizetését.” Konkrét fejlemények ugyan nincsenek, de a cégek általában az eredményhez, esetleg a készpénzáramláshoz, a cash flow-hoz szokták kötni az osztalékfizetést. „A Richter például többnyire a profit 25 százalékát fizeti ki a részvényeseknek, de a Duna House is eredményalapon kalkulál. Ez azoknál a cégeknél lehet jó módszer, ahol nincs nagy eltérés a készpénzáramlás és az eredmény között, azaz nincsenek nagy egyszeri beruházások. A telekommunikációs szektor nem feltétlenül ilyen, mert például idén esedékes az 5G-szolgáltatáshoz szükséges 700 megahertzes frekvencia pályázatának kiírása, ami ötvenmilliárd forint körüli egyszeri tétel lesz. Az eredményt a nagyobb amortizációs és bérleti tételek lényegesen befolyásolhatják” – tette hozzá Nagy András.
A Magyar Telekom átlagos célárfolyama a Thomson Reuters adatbázisa szerint 497,5 forint, ami 5,4 százalékkal haladja meg a tegnap délutáni kurzust. A Wood & Company a legoptimistább 614-es célárfolyammal. Emelkedést jósol a VTB Capital 575 és a Concorde 540 forintos várakozása is. A három legpesszimistább elemzőház a Raiffeisen Centrobank 460, a Santander Brokerage Poland 394 és az Erste 390 forinttal. A Magyar Telekom részvényének átlagos ajánlása tartás.
