Csökkent az árfolyam az osztalékjavaslatra

A Magyar Telekom árfolyama a kedvező számokat tartalmazó negyedik negyedéves gyorsjelentés ellenére eséssel reagált a 2 forintos osztalékemelés tervére. Napközben 457 forinton is kötöttek üzletet, ami 3,2 százalékos mínuszt jelent. A menedzsment a 2018-as eredményből a várt részvényenkénti 25 forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot, azonban az idei eredményből már 27 forintot adnának papíronként.

„A piacon sokan elképzelhetőnek tartottak egy nagyobb, 5 forintos osztalékemelést is az idei eredmények terhére. Akik erre alapozva vettek Magyar Telekom-részvényeket a közelmúltban, azok nyilván csalódtak. A 2 forintos emelés is meglepő” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. elemzője.

„A cég meghagyta magának a rugalmasságot, a következő években a 25–30 forintos sávban lehet az osztalék. Fenn akarják tartani a stabil osztalékfizetést, egy nagyon drága pályázatnál is fizethetnek a részvényeseknek” – tette hozzá Nagy András. A Magyar Telekom tavaly 43,6 milliárd forintos profitot ért el, ez részvényenként 41,8 forintos eredmény. A 68 milliárd forintos szabad készpénzállományból kiindulva 65,2 forint jut egy részvényre. Tehát elviekben lett volna tér az osztalék emelésére.

„A vállalat remekül teljesített 2018-ban, túlteljesítette a saját célkitűzéseit is. Az eladósodottság 2010 eleje óta nem volt ilyen alacsony, így akár fizethetnének több osztalékot is, de tény, hogy a szektortársak is szűkülő marzsokkal számolnak. Olyan szempontból viszont jobb a Magyar Telekom helyzete, mint egy évvel ezelőtt, hogy most nincs szó egy állami szereplő mobilpiaci indulásáról, és nyilván sokkal pontosabb információik lehetnek az 5G-pályázatról” – hangsúlyozta Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. A szakértő szerint nem elképzelhetetlen, hogy ha nem lesz túl drága a spektrumpályázat, és a verseny sem lesz túl éles, akkor jövőre a 27 forinton felül néhány forintos rendkívüli osztalék kifizetéséről dönthet az igazgatóság. „Ez kedvező lenne a részvényeseknek, de ilyet eddig még nem csinált a cég” – tette hozzá Blahó Levente.

„A 30,7 százalékos eladósodottsági ráta az első negyedévben 30 százalék alá csökkenhet, így valóban lenne pénze a cégnek magasabb osztalékra. Az elemzői várakozás 25 forint volt, így a 27 forintos javaslat jó üzenet a tekintetben, hogy elkezdődhet az osztalék fokozatos növelése. Látszólag elszakadt a cég attól, hogy 5 vagy 10 forintonként emeljen, ami szintén jónak értékelhető. A jelenlegi árfolyamon a 27 forint 5,8 százalékos osztalékhozamnak felel meg, ami 3 százalékpontos prémium az állampapírhoz képest” – mutatott rá Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője.

„A piac nem fogadta jól a 27 forintos osztalékcélt, a befektetők reménykedtek egy bőkezűbb emelésben, illetve abban, hogy akár már a 2018 utáni osztalékot is megemelik. A szintén a Deutsche Telekomhoz (DT) tartozó Hrvatski Telekom is így tett. A szabad cash flow idén 71,4 milliárd forint lehet, ami részvényenként 68,5 forintot jelenthet. Ez 39 százalékos osztalékkifizetési ráta, amelyen emelhetne a cég. A tisztított szabad készpénz termelés soron a 2018-as 58 milliárdhoz képest 2019-re nagyjából 13,4 milliárddal többet vár a menedzsment, de ebből csak 2,1 milliárdot osztanának szét a részvényesek között. A versenytársak vagy a DT gálánsabb a tulajdonosokkal. Ez a kisrészvényesek jogait veszi kevésbé figyelembe, hiszen az anyavállalat profitál a hitel leépítéséből” – mondta Gaál Gellért, a Concorde elemzője.

A frekvenciapályázatig nem lesz osztalékpolitika

Az elemzők arra számítottak, hogy a tegnapi befektetői prezentáción részletek derülhetnek ki a cég jövőbeni osztalékpolitikájáról. A menedzsment egyelőre csak annyit mondott, hogy mindig év elején közlik, hogy az adott évre mennyit terveznek fizetni. Az 5G-pályázatokat és azok költségeit olyan bizonytalanságnak érzik, hogy pontosabb osztalékpolitikáról nem közöltek részleteket. A rövid és középtávú előrejelzésekről a társaság kijelentette, hogy idén mérsékelten csökkenő, de 2021-ig stabil bevételekre számít. Az EBITDA addig évente 1-2 százalékkal, a spektrumlicencdíjak nélküli szabad cash flow pedig átlagosan évi 5 százalékkal növekedhet. A pályázatok nélküli beruházások a jelenlegi szinten maradhatnak. | VG