Már idén magára találhat a külkereskedelem
Ugyan a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének romlása természetes folyamat, azonban az elmúlt időszakban megfigyelhető gyors romlás döntően átmeneti tényezők számlájára írható – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásában. A folyó fizetési mérleg többlete az elmúlt időszakban mérséklődött, ezt elsősorban Magyarország külkereskedelmi egyenlegének romlása okozta. Az MNB jelentésének magyarázata szerint az áruforgalmi mérleg 2018 harmadik negyedévében csökkent az azt megelőző három hónaphoz képest, ez több tényező együttes mozgása miatt alakult így.
Az energiahordozók és a feldolgozott termékek külkereskedelmi hiányának mélyülése, illetve a gépek és szállítóeszközök többletének mérséklődése egyaránt hozzájárult az árumérleg romlásához – fejtette ki a tanulmány. A belső fogyasztás és a beruházások felfutása szintén nem kedvezett a külkereskedelemnek, itt ugyanis magas az importigény, így további nyomást helyeznek a folyó fizetési mérlegre. Az áruforgalmat visszafogó átmeneti tényezők közül a hazai járműipar visszafogott teljesítményét emelték ki elsősorban a jegybanki elemzők, miután az új uniós károsanyag-kibocsátási szabályozás és a dízelautók engedélyeztetési eljárásának elhúzódása miatt a német járműipari termelés számottevően csökkent az elmúlt időszakban, ez pedig a szoros összefonódások miatt az ágazat hazai termelésére is rányomta a bélyegét. A következő hónapokban még a szektor visszafogott teljesítményére számítanak az MNB szakértői, azonban hosszabb távon a piaci elemzők már az ágazat felfutását várják a szabályozáshoz való alkalmazkodásnak és a kapacitásbővítéseknek köszönhetően.
Az időjárási körülmények sem kedveztek 2018-ban a külkereskedelemnek: a Duna rekordalacsony vízállása miatt a folyami hajózás – különösen a gabonaexport – szenvedett károkat, valamint a Paksi Atomerőmű termelését is vissza kellett fogni, így Magyarország a szokásosnál több energiaimportra szorult átmenetileg. A cserearány romlása is szerepet játszott az áruegyenleg mérséklődésében a tavalyi harmadik negyedévben – hangsúlyozták az MNB közgazdászai. Ez a jelenség az egy évvel korábbi bázisidőszakhoz képest egyébként is magasabb olajáraknak, a dollár euróval szembeni erősödésének és az energiahordozók, valamint a feldolgozott termékek árváltozásának számlájára írható. Az olajár már decemberben csökkenni kezdett, ami a cserearány és az áruforgalmi egyenleg korrekcióját eredményezheti.
Az átmeneti tényezők kifutása és az ipari alágazatok széles körét érintő új kapacitások termelésbe lépése az áruforgalmi egyenleg emelkedését vetíti előre – írják az MNB szakértői. A külkereskedelmi egyenleg komoly strukturális átalakuláson ment át az elmúlt években, a többleten belül fokozatosan 80 százalékra emelkedett a szolgáltatások súlya, így a folyó fizetési mérleg szufficitében is egyre meghatározóbb tényezővé vált. Az áruforgalom elmúlt negyedévekben jellemző apadását a szolgáltatások masszív többlete ellensúlyozta, elsősorban a turisztika, a szállítmányozás, a pénzügyi és egyéb alkategóriák adták a szufficitet. A jegybanki tanulmány készítői hangsúlyozták: a szolgáltatásexport bővülése a következő időszakban is folytatódhat, mivel itt a kereslet kevésbé függ a gazdaság ciklikusságától. A folyó fizetési mérleg többlete a következő években is fennmaradhat, és az idei, GDP-arányosan 0,7 százalékról 2021-re 2 százalék közelébe emelkedhet. A külkereskedelmi többlet azonban a hazai beruházások magas szintje és a lecsengő külső kereslet miatt mérséklődhet, 2019-ben a nettó export már nem húzza lefelé a GDP-növekedést, 2020-tól pedig a gyártókapacitások munkába állása növelheti a külkereskedelmi aktívumot.
