A számladíjak csökkentésének is az illeték lehet az akadálya

A Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi csomagja az azonnali fizetés áttörése érdekében felveti a tranzakciós illeték eltörlésének lehetőségét. A jegybank korábbi tanulmánya e szemszögből áttekintve újra rávilágít, hogy a tranzakciós illeték rendszere immár akadályozza a korszerű, biztonságos elektronikus banki szolgáltatások elterjedését.

A jegybank a múlt hónapban közölte, hogy vizsgálata szerint nemzetközi összehasonlításban a magyar bankok lakossági bankszámla-költségei a legmagasabbak közé tartoznak Európában. A korábbiakban már jeleztük, hogy a problémára aligha lehet megoldás a jogszabályi alapon meghatározott alapszámla, mivel annak a mindenkori minimálbér 1,5 százalékában meghatározott díja (jelenleg 2070 forint) közel kétszerese annak, amennyi az MNB vizsgálatában az Európai Unió legmagasabb számladíja. Ugyancsak külön cikkben mutattuk be, a Money.hu­­ adatait figyelembe véve, hogy a fogyasztói tudatosság erősítésével

– például az online bankolás előtérbe helyezésével – sokat lehet spórolni a számlaköltségeken: a társaság összehasonlító oldalán szereplő 21 pénzintézet mindegyike olcsóbb számlavezetési szolgáltatást kínál, mint a jegybank által kimutatott standard díjak. Ráadásul egyedi kedvezmények (például nullaforintos éves kártyadíj vagy a vásárlások utáni pénzvisszatérítés) is számos esetben kapcsolódnak a számlákhoz, ha az ügyfél például aktívan használja a kártyáját.

De a tranzakciós illeték is alaposan megdrágítja a bankolást. Az MNB tanulmánya az ügyfelek oldaláról díjcsökkentő tételként veszi figyelembe, hogy a magyar állampolgárok 150 ezer forint összeghatárig élhetnek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével – enélkül a készpénzfelvétel költségeivel még drasztikusabb lenne az eltérés a hazai és a nemzetközi díjak között. Ugyanakkor a hatályos törvények szerint az ügyfeleknek ingyen nyújtott szolgáltatás után – a készpénzlogisztikai költségeken felül – a bankoknak be kell fizetniük a 6 ezrelékes tranzakciós illetéket. Az MNB-tanulmányban szereplő példánál maradva, a legalacsonyabb jövedelemszinttel rendelkező ügyfelek esetében az 1204 forintos havi számlaköltséghez 300 forint ki nem mutatott tranzakciós illeték társul (a példában szereplő, egyszeri 50 ezer forintos készpénzfelvétel után), míg a legmagasabb jövedelmi (és legaktívabban bankoló) státuszban a 2357 forintos havi díjhoz tartozó 120 ezer forintnyi készpénzfelvétel 720 forintos extra költséggel jár. Ha ezeket az elemeket leszámítjuk a banki számlaköltségekből – hiszen ezzel az összeggel nem a bank gazdagodik –, akkor a jegybanki tanulmány összehasonlításában tizenegy országból csak négyben lenne olcsóbb a számlaszolgáltatás. (És akkor még nem beszéltünk a számlákhoz kapcsolt további kedvezményekről.)

Miután a tranzakciós illeték ilyen mértékben bele tud szólni az árazásba, valószínűleg a fő problémát azonosította a jegybank akkor, amikor jelezte: az azonnali fizetés útjában az áll, hogy a pénzintézetek a tranzakciós illeték bevezetését követően számottevően csökkentették a csomagáras bankszámla-szolgáltatásaik arányát, s ezért érdemes fontolóra venni az illeték teljes eltörlését.