Drasztikusan leépült a rossz hitelek állománya a hazai bankszektorban
A nem teljesítő hitelek állománya az elmúlt három év alatt a felére, 1611 milliárd forintra esett – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézetek előző évi teljesítményét összevető tanulmányában. A nem teljesítő hitelek (NPL) állománya az új csoportszintű összevetésben 5,4 százalékra csökkent. Három éve, 2015 végén még 15,74 százalékon állt a mutató, ami azt jelzi, hogy egyrészt a portfóliók is tisztulnak, és a hitelboom is szépen kifejti állománytisztító hatásait. A vállalati szegmensben a nem teljesítő hitelek állománya a 2015. év végi 9,1 százalékról 3,5 százalékra apadt, míg a lakossági NPL-ráta három év alatt 20,9 százalékról az elmúlt év végére 9,8 százalékra mérséklődött.
Miután az MNB a csoportszintű számok mellett az egyedi adatokat is közli, így a tisztán hazai folyamatokról jobb képet tudunk nyerni. Itt a 2018. végi 533,1 milliárd forintos nem teljesítő állomány mindössze 22 százaléka a bankok könyveiben 2015-ben szereplő 2428 milliárdos adatnak – a hazai rossz hitelek leépülése tehát látványos volt –, köszönhetően egyebek mellett a jegybanki szabályozásnak is.
A legfontosabb mutatószámban, a kilencven napot meghaladóan nem teljesítő hitelek terén, az elmúlt év végén a konszolidált mutatók 334,4 milliárd forintnyi vállalati és 684,4 milliárd forintnyi lakossági tartozást tartottak nyilván – 2015 végén a vállalati állomány 1002, a lakossági 1422,6 milliárd forint volt.
A csoportszintű és az egyedi adatok összevetéséből az is jól látszik, mennyire eltérő úton járt az adósságleépítésben a magyar bankrendszer és az OTP külföldi leánybankjai. A vállalati területen 2015-ben még a 90+-os állomány 57 százaléka volt a magyar bankokhoz (az egyedi mutatóhoz) köthető, ám 2016-ban a vállalati adósságok jó része eltűnt a könyvekből, s ekkor a konszolidált 90+-os hitelek 690,8 milliárdos állományának csak 20 százalékát mutatja az egyedi mutató 137,8 milliárdos adata – lényegében a hazai állományok tisztulásának volt betudható a több mint 30 százalékos állománycsökkenés. A konszolidált adatok a későbbiekben felzárkóztak, így a jegybank kimutatásaiban szereplő egyedi (hazai) 90+-os vállalati hitelállomány 51 százaléka a csoportszintű konszolidált adatban kimutatottnak. A lakossági hiteleknél 2015-ben a több mint három hónapja nem fizető állomány 73 százalékát a magyarországi adatokat tartalmazó, egyedi soron láthatjuk. 2016-ban és 2017-ben a 90+-os NPL hitelek csoportszintű állományának valamivel több, mint 50 százalékát tette ki az egyedi számsorokban kimutatott szám. Tavaly ugyanakkor újabb nagy lépést tettek az itthoni hitelintézetek, ennek köszönhetően a három hónapja tartozók 276,3 milliárd forintos hitelállomány-adata alig több, mint 40 százaléka a jegybank által közölt teljes, 684,36 milliárdos szintnek. Visszatérve a konszolidált mutatókra: a hitelek mögött álló fedezetek és a hitelek után a szolgáltatók által megképzett céltartalék összege, a fedezettségi ráta a vállalati szegmensben 86,8, a lakossági területen 94,1 százalékos, sőt a jelzálog-fedezetű kölcsönöknél ennél is magasabb, 98,5 százalékos szinten állt a tavalyi év végén.
