Nőne a háztartások szerepe az államadósság finanszírozásában

A Pénzügyminisztérium által benyújtott törvénymódosítás értelmében nem kell majd személyi jövedelemadót (szja) fizetni a magyar állam által a lakosság számára kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelem után. A javaslat szerint az új szabályozás 2019. június 1-jén lép majd hatályba. Eddig a 15 százalékos szja-val csökkentett kamatokat kapták meg a lakossági befektetők. A javaslat szerint a jövőben a lakástakarékok is forgalmazhatnak majd lakossági állampapírt, a Pénzügyminisztérium számításai szerint a fentiek elfogadása után az érintettek évente összességében akár 13-17 milliárd forintot takaríthatnak meg.

„A terv összhangban van azokkal a célokkal, hogy növeljék az államadósság finanszírozásában a háztartások szerepét. Az a végbefektetőnek mindegy, hogy az állampapír kamatát emelik vagy a kamatadót törlik el. Ennek a lépésnek elsősorban az értékesítési csatornákban lehet fontos szerepe, az adómentesség fontos érv lehet az eladási folyamatban” – mondta a Világgazdaságnak Bakos Ádám, az Aegon-alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

Varga Mihály a javaslat indoklásában fontos gazdaságpolitikai célnak nevezte a lakossági állampapír-értékesítés növelését, mert az mérsékli az állam és ezáltal a magyar gazdaság sérülékenységét.

„Érdemben akkor lehetne csökkenteni a külföldiek államadósságon belüli arányát, ha kevesebb állampapírt kínálna fel az Államadósság Kezelő Központ az intézményi szereplőknek szánt rendszeres aukciókon. Ezt akkor tehetné meg, ha a lakosság annyi állampapírt jegyezne le, hogy azzal az adott évi finanszírozási igény nagy részét le lehessen fedni. A külföldi szereplők, például bankok, nyugdíjpénztárak vagy befektetési alapok viszont addig hozamszinttől függetlenül érdeklődnek majd a hazai nem lakossági állampapírok iránt, amíg ez a piac elég likvid marad, és a piaci mozgásokon pénzt lehet keresni. Az államadósságon belüli hazai arány egyébként növekszik, és ez a dinamika várhatóan folytatódik” – tette hozzá Bakos Ádám.

A Magyar Nemzeti Bank január végi értékpapír-statisztikai adatai szerint a 28 819 milliárd forintos állampapír-állományból 5899 milliárd volt a háztartásoknál és 9245 milliárd külföldiek kezében. A pénzügyi vállalatoknál 12 606 milliárd forint volt.

„A kamatadó eltörlése illeszkedik az eddigi lépések sorába, és segíti a lakossági megtakarítások becsatornázását. A szabályozó nyilván figyelembe veszi, hogy a budapesti és a vidéki lakásárak különbsége egyre nagyobb. A fővárosi lakásárakból és albérletárakból adódó hozamnak nincs értelmezhető versenytársa a piacon. Most több eszközzel is azon dolgoznak, hogy az állampapírt vonzóbb megtakarítási formává tegyék” – hívta fel a figyelmet Pálffy Gergely, a Raiffeisen elemzője. Elmondta, hogy néhány éve a lakáspiacon 10-12 százalékos hozamot is el lehetett érni, ez mostanra 6-6,5 százalékra mérséklődött. „Itt már sokan elgondolkodnak, hogy az állampapírhoz képest látott 1-1,5 százalékpontos előnnyel megéri-e nekik a lakásvásárlással járó nagyobb kockázat” – tette hozzá.

Tranzakciós illeték

A törvényjavaslat szerint a húszezer forint alatti utalások illetékmentesek maradnak. A húszezer forintnál magasabb összegű utalásoknál, azok számától függetlenül évi 800 forint lenne a bankok által fizetendő illeték összege. | vg