Az azonnali fizetéssel párhuzamosan érkezhet meg az illetékátalány is

Számos jel utal arra, hogy csúszik az azonnali átutalási rendszer (AÁR) bevezetése, július 1-jétől nem indul be a bankokban a szolgáltatás. Korábban mi is jeleztük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számlaköltségekről szóló szakértői szakmai anyagának harmadik részében már nem szerepel az AÁR bevezetése mellett a július elsejei időpont, ám a héten ennél is komolyabb indokot kaptunk a csúszásra. Kedden immár a tranzakciós illeték (TRILL) – lakossági átutalásának esetében – a Pénzügyminisztérium által tervezett módosítása nélkül fogadta el a pénzügyi salátacsomagot a parlament. Ebben a tárca azt javasolta, hogy azon számlák esetében, amelyeken a megelőző évben egyetlen, 20 ezer forintot meghaladó utalás is volt – a bankkártyás fizetés mintájára és annak összegével megegyező mértékben – évi 800 forintos átalányt fizessenek a pénzintézetek.

A minisztériumi előterjesztés az AÁR-nak ágyazott volna meg, hiszen annak elterjedését akadályozhatja az utalásonként megfizetett illeték. Az analógiát épp a bankkártyás fizetések szolgáltatták: az első időben, amikor a TRILL-re nem volt átalány, több pénzintézet ráterhelte a fogyasztókra a kártyás vásárlások illetékét. Az átalány azonban könnyebben beépíthető az éves kártyadíjba. (Az év elején szintén az AÁR érdekében tették illetékmentessé a kis összegű, 20 ezer forint alatti átutalásokat.) Ugyancsak az azonnali átutalásra való felkészülés volt tetten érhető abban, hogy az új illetékszabályt a minisztériumi javaslat szerint július 1-jétől vezették volna be – az éves átalánydíj 50 százaléknyi befizetését írva elő.

A javaslat visszavonása mögött több okból is az AÁR elhalasztását sejtik. Az indoklás szerint a családvédelmi akcióterv pénzügyi hátterének megteremtése miatt volt szükség az egyébként csak néhány napot élt javaslat visszavonására, ám korábban több kormányzati megszólaló arról beszélt, hogy az akcióterv forrása biztosítható, a kieső illetékbevétel az akcióterv évi 150 milliárdjának a 3-5 százalékát teheti ki. Ráadásul a minisztériumi előterjesztés jogszabályból való kivételét indítványozó Bánki Erik gazdasági bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy nem került le végleg a napirendről a pénzügyi tárca javaslata, sőt később az Mfor kérdésére válaszoló Varga Mihály már arról beszélt, hogy akár már májusban, a jövő évi költségvetés összeállításakor újra megvizsgálhatja a Pénzügyminisztérium a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentését.

Időközben a bankok zöme arról számolt be, hogy gőzerővel zajlanak az előkészületek, igyekeznek határidőre elkészülni, ám arról pletykálnak, hogy néhány nagyobb szereplő csúszásban van. Márpedig – hívják fel a figyelmet szakértők – erre a nagy horderejű lépésre csak akkor kerülhet sor, ha viszonylag hosszú tesztidőszak után kellően biztosított az, hogy az AÁR százszázalékos biztonsággal tud működni – enélkül ugyanis a felfokozott várakozások miatt olyan reputációs veszteség érheti a rendszert, amelynek hatásai az egész projekt sikerét veszélyeztetik.

Sokan emlékeztetnek arra, hogy az online pénztárgépek hasonló szintű változást hozó bevezetését az eredetileg tervezett 2013. július 1. helyett előbb 2013. szeptember 30-ra, majd végül 2013. december 31-re halasztotta a nemzetgazdasági tárca épp azért, hogy ne az indulás problémái határozzák meg az új rendszer elfogadottságát. A tények ismertek: az online pénztárgépek bevezetése az Orbán-kormány egyik legsikeresebb projektje lett, a rendszert több ország is adaptálta-adaptálja – most épp Romániában zajlik a bevezetés (és a vita a határidőkről).

Az AÁR indulásának elhalasztása azért is észszerű, mert így esély van arra, hogy együtt debütáljon az AÁR és annak sokak szerint legfontosabb része, a „fizetésikérelem-modul”, ahol a szolgáltatók a rendszerben számlát nyújthatnának be az ügyfeleknek, akiknek hatvan napjuk lenne arra, hogy azt elfogadják és elindítsák a számlaösszeg kifizetését az AÁR-ban. Ez a megoldás jó eséllyel nyugdíjazná a hungarikumnak számító sárga csekket. Az eredeti tervek szerint az AÁR indulására ezzel a modullal még nem kell elkészülniük a szolgáltatóknak.

Ami bizonyos: az AÁR bevezetésének csúszásáról, a rendszer indulásáról a döntést már a területért felelős új MNB-alelnöknek, Patai Mihálynak kell majd meghoznia.