Érdekeltté tennék a bankokat az azonnali fizetésben
Zajlanak már az azonnali fizetési rendszer (AFR) kötelező éles tesztjei, s immár a folyamatot lebonyolító Giro Zrt. is 7×24 órás működésre állt át – ahogyan július 1-jétől elvárt lesz.
Ennek ellenére a július 1-jei indulást illetően még mindig sok a bizonytalanság. A februári teszteléseken a 36 érintett bank közül csak 25 tudott küldeni és fogadni is tranzakciókat, öt pénzintézet pedig csak fogadni tudta a tranzakciós üzeneteket. S bár a szám azóta növekedett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányításával működő projektirányító bizottság múlt havi ülésén elhangzott: csak az érintett pénzintézetek 70 százaléka jelezte, hogy megfelelően halad, 30 százalékuk pedig három-négy, egyes esetekben akár 12 hetes késésben volt. A nagybankok felkészültsége lényegesen jobb a kisbankokénál, ahol nagyobb a szórás a felkészültségben.
A csúszás fő oka az, hogy az AFR önmagában is hatalmas fejlesztési feladat, ám emellett – ismerték el a jegybank szakértői is – a többi kötelező szabályozói projekt (például a pénzforgalmi irányelv, a PSD II. szabályozáshoz kapcsolódó open banking és az erős ügyfél-hitelesítés) teljesítése is szorítja a pénzintézeteket, miközben egyre súlyosabb a hiány belső informatikai erőforrásból. Mindezt számos esetben szállítói kapacitáshiány is nehezíti, s az sem felejthető el, hogy több bank saját (anyabanki) fejlesztéseket is végez. Tetézi mindezt, hogy az összekapcsolt rendszerek miatt több banknál felmerül a probléma, hogy a külföldi anyabank központjában is meg kell jelennie az átutalásnak.
Pénzintézeti kérésre a Giro – az eredeti elképzelésekkel szemben – június 3-tól 23-ig pilotidőszakkal is készül, amikor elvben éles rendszerek működnek már. Kérdés, hogy ha ekkor derülnek ki rendszerproblémák, lesz-e idő az orvoslásukra.
A jegybank egyelőre kitart a július 1-jei indulás mellett, ám információink szerint zajlik az alternatív utak keresése is. Ezek között a legvalószínűbb, hogy júliusban a bankoknak még csak fogadniuk kell majd az AFR-utalásokat, a kötelező küldésre vonatkozó szabályok később lépnek életbe. A felemás megoldás elleni érv, hogy a lakosság körében felfokozódott az érdeklődés az AFR iránt, a megelőlegezett bizalmat nagyban rombolhatja, ha a rendszer működik, ám mégsem képes az öt másodperces, pláne nem a 7×24 órás működésre. Többen továbbra is amellett érvelnek, hogy a projekt indulását halasszák el – az online pénztárgépek bevezetéséhez hasonlóan – addig, amíg a rendszer meg nem közelíti a százszázalékos rendelkezésre állást. E megoldás mellett szól az is, hogy a határidő meghosszabbításával több pénzintézet is képes lenne kiegészítő szolgáltatások nyújtására – jelenleg mindössze három bank tudna további ügyfélélményt adó szolgáltatással előállni, a többség a jövő év előtt nem tud indulni. (Ezen az oldalon a szabályozás sincs még kész – a kiegészítő szolgáltatások működését segítő ajánlás véglegesítése és a kapcsolódó QR-kód szabványának kialakítása még mindig folyamatban van.)
Egyelőre nem tudni az árazási részletekről sem. A Világgazdaság információi szerint a Giro olyan csomagárazással készül, amely ösztönözné a bankokat az AFR mind teljesebb használatára. Az árazást a korábban a bankközi klíringrendszerben feldolgozott utalások 11 forintos egységára és az adott bank utalási forgalma alapján alakítanák ki, azaz a Giro ugyanazt a pénzt kapná, mint a korábbiakban. A díj a tervek szerint a következő években sem változna, így a nagyobb AFR-forgalmat generáló bank fajlagosan kevesebbet fizetne a Giro Zrt.-nek, s ezáltal saját díjazását kedvezőbbé tudná tenni a versenytársakkal szemben.
