Kínának próbálják eladni a szennyezett kőolajat

Hússzoros hígítással szabad csak felhasználni a finomítókban a Barátság kőolajvezetékbe került, klórral erősen szennyezett kőolajat, hogy garantáltan elkerülhessék a feldolgozó berendezések súlyos károsodását. Az orosz fél hordónként 10-20 dolláros kedvezménnyel próbálja eladni a szennyezett olajat, de európai olajkereskedők szerint nagyon kevés az érdeklődő. A balti-tengeri Ust Luga kikötőjéből több nagy kapacitású tanker is elindult Kínába a Vitol és az Unipec olajkereskedő cég közvetítésével. Egyes hírek szerint 1,5 millió tonnányi, azaz 11 millió hordónyi, hajónként 270 ezer tonnányi szennyezett Ural típusú kőolajat szállíthatnak Ázsiába. A Reuters információja szerint független finomítókba kerül a rakomány.

Az ukrán Ukrtransznafta egyébként tegnap újraindította a hétfőn technikai problémák miatt leállított tranzitszállítást a Barátság kőolajvezetéken. A Mol mintegy 100 kilotonna szennyezett kőolajat vesz át és raktároz el.

„A hazai ellátás öt-hat hétig akkor is biztosítható, ha nem érkezik kőolaj az országba. A betárazott szennyezett Uralt tiszta kőolaj hozzáadásával lehet majd felhasználni. Visszaküldésre nincs is lehetőség, hiszen a Barátság vezetéken egyirányú a szállítás. Azt még nem tudni, hogy a Mol kap-e valamennyi kártérítést a szennyezés miatt, vagy csak később szállítják le neki a jó minőségű nyersanyagot” – mondta Gaál Gellért, a Concorde elemzője. A Mol vélhetően a felhasznált tartalékok helyére tárazza be a klórral szennyezettet.

Mind az Ural, mind a Brent alaptípus ára 72 dollár körül alakult hordónként az elmúlt napokban, a múlt héten a 70 dolláros szintről emelkedett eddig a kurzus. A tegnapi fél­százalékos pluszt az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek éleződésével indokolták a piacon.

„Az iráni helyzet miatti drágulás egyfajta geopolitikai prémium Teheránnak. Tavaly novemberig napi 2,4 millió hordó kőolajat exportált az ország, ez a szankciók miatt 1,5 millióra csökkent, most pedig Donald Trump amerikai elnök szándékai szerint nullára kellene csökkenteni. Ez azonban nem valószínű, gyakorlatilag napi félmillió hordó alá nem eshet Irán kivitele. Ezt a mennyiséget akár Irakon keresztül is el tudják juttatni a vevőiknek. Az áremelésből Teherán is profitál, amiért olyan sokat nem is kellett tennie” – tette hozzá Gaál Gellért.

Az elemző arra számít, hogy az OPEC nem nyúl a kvótákhoz, ugyanakkor Szaúd-Arábia a korábbi plusz félmillió hordós önkéntes termeléscsökkentésének feladásával növelheti a piacra kerülő mennyiséget. Ez esetben a Brent ára a 65–75 dolláros sávban maradhat a következő időszakban.

Ázsiai finomítók

11

millió hordó klórdús olaj feldolgozására vállalkoztak