Új üzletággá fejlődhet a hidrogénhajtás

Elsősorban diverzifikációs cé­lo­kat szolgál, hogy a Mol

csoport a prágai Inobat ak­ce­­le­rátorcéggel hidrogén-üzemanyagcellás projektek fejlesztéséről szóló szándéknyilatkozatot írt alá. A stratégiai lépésnek néhány éven belül még nem várható árfolyamhatása.

„A közlekedésben a hidrogéntechnológia még gyerekcipőben jár, ezért fundamentálisan elhanyagolható árfolyamértéke van a hírnek. De az mindenképpen pozitív, hogy a cég vizsgálja a termékportfólió bővítésének lehetőségeit. Több projektbe is befektet a Mol, és majd az idő, valamint a közlekedés változásának folyamatai eldöntik, hogy melyik lépés bizonyult jónak” – mondta a Világgazdaságnak Gaál Gellért, a Concorde elemzője. „Kicsit úgy viselkedik a Mol, mint egy kockázatitőke-alap: a mobilitás jövőjére, a belső égésű motorok háttérbe szorulása és a hagyományos üzemanyagok keresletének csökkenése utáni időkre készül. A Mol Limo is ilyen projekt, ott sem az azonnali nyereség a cél. Sokkal lényegesebb az adatok értékelése, vagyis hogy felmérhessék, hogy az emberek hogyan használják a megosztott autókat” – tette hozzá Gaál Gellért, aki szerint a Mol most felkészül azokra az időkre, amikor a hidrogén lehet az egyik alternatív meghajtási megoldás, és nem akar lépéshátrányba kerülni.

„A hidrogéntechnológiai fejlesztésekről szóló lépés illeszkedik a Mol hosszú távú stratégiájához. Tízéves távlatban a hidrogénnel működő üzemanyagcellás meghajtás akár népszerűbb is lehet egyes tanulmányok szerint, mint az elektromos. 2030-ra az újonnan forgalomba helyezett autókon belül 20 százalék lehet az elektromos típusok és 22-23 százalék a hidrogénhajtásúak aránya. Nagy előny, hogy a hidrogén üzemanyaggal pár perc alatt feltölthető egy autó ötszáz kilométeres hatótávra. Így az elektromos autó­zás egyik nagy hátrányára, a viszonylag hosszú töltésidőre és a rövidebb hatótávra nyújt megoldást a hidrogénmeghajtás” – hívta fel a figyelmet Gyöngy-Kovács Nóra, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Szerinte az is kulcskérdés, hogy a fejlesztő cégek vízből megújuló vagy fosszilis energia felhasználásával készítenek hidrogént. „Magyarországon még nincs hidrogéntöltő állomás, de jövőre megépülhet az első. Európában nagyjából száz található, a következő egy-két évben ötszáz újat alakíthatnak ki. Norvégiában és Dániában a legsűrűbb a hálózat. Ha ez hazánkban és a régióban is kiépül a következő években, akkor a Mol önálló üzletágat építhet a hidrogénhajtásra” – fűzte hozzá Gyöngy-Kovács Nóra. Úgy véli, hogy a nyitás ellensúlyozhatja a hagyományos üzemanyagok esetlegesen visszaeső forgalmát és az abból származó nyereség csökkenését.

„A hidrogénhajtás még nem kiforrott technológia. A jövőben akkor nyerhet teret, ha az elektromos autózáshoz kapcsolódó akkumulátorfejlesztések nem a várt tempóban haladnak a következő években” – emelte ki Végh Bálint, a PwC menedzsere.

n Felfüggesztették

az olajszállítást

Az ukrán UkrTranszNafta közölte, hogy felfüggesztette Magyarország irányába a kőolajszállítást, mert a Mol technikai problémákat jelzett. A Thomson Reuters információi szerint az UkrTranszNafta akkor folytatja a szállítást a Barátság kőolajvezetéken, ha a magyar oldal megerősíti, hogy készen áll a nyersanyag fogadására. A Mol közölte, hogy a szennyezett kőolaj okozta nemzetközi helyzet mielőbbi megoldása érdekében vállalta, hogy mintegy száz kilotonnát átvesz és elraktároz. Szerintük nincs súlyosabb technikai fennakadás. A Mol megkezdte az átvételt, és azt követően készen áll a tiszta kőolaj fogadására, ez a tervek szerint ezen a héten történhet meg. | VG