A hazai finomításból profitálhatna a Mol

A Magyar Horizont Energia Kft. a Dráva-parti síkságon napi 16 ezer hordó kőolaj kitermelésére alkalmas mezőt tárt fel a G7 információi szerint. Ez azt jelenti, hogy több mint duplájára növekedhet a hazai olajtermelés. „Az elmúlt harminc évben nem találtak ilyen mezőt” – idézi a cikk Ördögh Balázst, a beruházó cég műszaki igazgatóját, aki egy közmeghallgatáson mondta ezt. A projektet a G7 cikke szerint egy nemzetközi energetikai cég, a svájci központú Mercuria S. A. finanszírozza.

„Eddig vélhetően azért nem voltak információk erről a projektről, mert a Magyar Horizont, illetve annak tulajdonosai nem tőzsdén jegyzett cégek. Valószínűleg az Egyesült Államokban a palaolaj-kitermelés során szerzett technológiai tudást is felhasználva tudják majd megkezdeni a költséghatékony kitermelést a horvát határhoz közeli területen” – mondta Gaál Gellért, a Concorde elemzője.

Az egyik leglogikusabb az lenne, ha a kőolajat a Molnak értékesítenék, és a százhalombattai finomítóban dolgoznák fel. Emellett szóba jöhet a Mol csoporthoz tartozó INA rijekai finomítója, de a szerb NIS vagy az OMV schwechati üzeme is. Az OMV Petrom ebből a szempontból nem tűnik reális lehetőségnek, mert a saját kitermelésük leköti a finomítói kapacitást a szakértő szerint.

„Árfolyamhatása csak elenyésző mértékben lehetne, inkább diverzifikációs jelentősége lenne a Dráva-parti síkságon kitermelhető kőolajnak. A felhasználáshoz azonban szükséges a csővezeték megépítése, ugyanis azon a legolcsóbb a szállítás, és csak így tudják versenyképes áron kínálni a nyersanyagot. Távolabbi finomítóba azért nem érdemes eladni a kőolajat, mert az árból olyan diszkontot kellene adni, hogy a kitermelés nyeresége túlzott mértékben lecsökkenhet” – tette hozzá Gaál Gellért. Úgy véli, hogy a hazai pluszmennyiséggel a megvásárolt Ural mennyisége csökkenthető. Ez a különböző ártárgyalásoknál is kedvezőbb helyzetet eredményez a Molnak.

„Tetemes mennyiségről van szó, ugyanis a Mol átlagos kitermelése hétéves rekordon volt napi 115 ezer hordóval az első negyedévben. Ennek több mint 10 százaléka lehet az érintett kitermelés, de a szükséges feltételek megteremtése több évig is eltarthat. A Molnak jól jön ez a mennyiség, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a cég az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta: a magyar és a horvát kitermelés bővítésére akar koncentrálni. Ilyen szempontból érdemes mérlegelnie a Molnak a Magyar Horizont felvásárlását. Az a kérdés, hogy ha hozzájuk kerül ez a mennyiség, akkor elegendőnek ítéli-e a cég a finomítási nyereséget, vagy a kitermelési kockázatba is be akar szállni” – fűzte hozzá Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője.

A Mol közölte, hogy a társaságnak fontos a saját termelés növelése. A cég az elmúlt három évben megháromszorozta a kutatási területeit. A százhalombattai Dunai Finomítóban a Dráva-parti síkságon kitermelt kőolajat is feldolgozza a Mol.

Kérdéses a szennyezett kőolaj költségvonzata

A Mol második negyedéves számaiban már jelentkezhetnek a szennyezett orosz kőolaj miatti hatások. A szennyezett kőolaj tárolásának költségei a kiadások közt jelenhetnek meg, de a hígítás is pluszkiadásokkal jár. „A pontos számok nem ismertek, de az eredményre ezek együttesen mindössze néhány tizedszázalékos hatást gyakorolhatnak. Sokkal fontosabb a finomítói marzs, amely, bár áprilisban elég gyenge volt, májusban hordónként 3,6 dollárra javult” – hívta fel a figyelmet Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. Egyes hírek szerint egyébként egy nagyobb kőolajlopási ügy állhat a szennyezés hátterében. A Mol közölte, hogy az orosz féllel a kompenzációt illetően folyamatban vannak az egyeztetések. Az olajcég más forrásból pótolta a napi finomítói működéshez szükséges kőolajmennyiséget, Magyarország stratégiai készletéből pedig 255 ezer tonna kőolajat használt fel.