Eldőlt: nyolc hónapot csúszik az azonnali fizetés indulása
Az elmúlt hetek csúszásról szóló híreit követő várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) úgy döntött, hogy az eredeti tervekben szereplő 2019. július 1. helyett csak 2020. március 2-án indul hazánkban az azonnali fizetési rendszer.
A jegybank közleménye emlékeztet: az MNB és a Giro Zrt. oldaláról az infrastruktúra teljes mértékben készen áll az éles üzemi működésre. Ezek után a közlemény a Világgazdaságban már többször hangoztatott érveket sorol fel, amelyek miatt a PST végül a halasztás mellett döntött. A jegybank ugyanis a piaci szereplők oldalán olyan kockázatokat azonosított (egyes szereplők akár három hónapos csúszását), amelyek miatt a PST a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében a nyolc hónapos halasztás mellett döntött.
A jegybank közleménye megjegyzi, hogy a példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a jegybank folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott 2019. július 1-jei időpontban az azonnali fizetési rendszernek csak az éles próbaüzeme induljon be, a lakossági és vállalati ügyfelek számára a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor.
A piacot a nyolc hónapos halasztás meglepte – ahogy már említettük, a jegybank szakértői csoportja legfeljebb 12 hetes elmaradásról adott hírt. Sokan azt várták, hogy az MNB hat hónappal tolja ki a rendszer indulását. A 2019. januári kezdéssel arra is mód lett volna, hogy a 2020-as adótörvényeket a héten a parlament elé terjesztő Pénzügyminisztérium visszahozza azt a tavasszal megjelent – nem kis részben az azonnali fizetés csúszásával kapcsolatos előzetes hírek miatt visszavont – javaslatát, amely a 20 ezer forint feletti lakossági átutalások esetében – a bankkártyás fizetés mintájára – évi 800 forintos átalányban határozta volna meg a tranzakciós illeték mértékét. (Az eredeti javaslat szerint ez a megoldás szintén július 1-jével lépett volna életbe, az első fél évre 400 forint lett volna az átalány.) Természetesen a 2020. március 2-i indulás is lehetővé teszi a tranzakciósilleték-átalány bevezetését, ám az időarányos összeg – 666,666 forint – kirovása meglehetősen furcsán mutat majd.
Az eltérő helyzetű bankok számára eltérő lehetőségeket tartogat a bevezetés elhalasztása. Azok a hitelintézetek, amelyek nem álltak készen az alapinfrastruktúrával, most befejezhetik a felkészülést, azok a bankok pedig, amelyek időben meg tudtak volna felelni a követelményeknek, az elkövetkező hónapokat az azonnali átutaláshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, például az úgynevezett fizetési kérelem kidolgozására koncentrálhatnak. Sokak szerint ugyanis az azonnali fizetési rendszer egyik legsikeresebb pontja épp a fizetési kérelem lesz, amely lényegében kiválthatja a sárga és fehér csekkeket: a szolgáltató fizetési kérelmet „postáz” az ügyfélnek, aki az előzetes hírek szerint hatvan napon belül dönthet annak elfogadásáról, azaz az utalás elindításáról. (A banki gyakorlatban hasonló szolgáltatás a csoportos – azonnali – beszedés, ám abban az esetben az ügyfélnek nincs módja dönteni, hogy mikor fizet: a pénzintézet a kérelem beérkezését követő napon levonja az összeget.)
A bevezetés elhalasztása arra is alkalom, hogy az olyan nagy tételű tranzakciók is bevonhatók legyenek az azonnali fizetési rendszerbe, mint a nyugdíjak és a járulékok utalása. A bankközi klíringrendszerben ezeket az utalásokat az éjszakai és a reggeli első ciklusba szokta beemelni a Magyar Államkincstár (MÁK). A januári nyugdíj csúszása a piaci pletykák szerint azért következett be, mert a MÁK-nál is elindult egy projekt, amely – részben már az azonnali fizetési rendszerre hangolva – a dinamikus utalásokra állítja át kincstári rendszert. A most nyert nyolc hónap alatt ennek a megoldásnak a tesztelésére is lesz idő, mint ahogy szakmai vitára is arról, hogy nemcsak az ügyfelek utalásait, hanem a már említett fizetési kérelmeket, csoportos átutalásokat és a MÁK-hoz hasonló kötegelt lakossági utalásokat is kivonják a tranzakciósilleték-átalánnyal az egyedi illetékkel terhelt körből.
