A lap értesülései szerint mindkét pályázó nagyjából 400 millió eurót (mintegy 130 milliárd forintot) ajánl az Abankáért, de az Apollo ajánlata a magasabb. Mindkét ajánlattevő rendelkezik már bankkal Szlovéniában. A Világgazdaság márciusban még 300 millió eurós ajánlatról számolt be.
Az állami vagyont kezelő szlovén állami holding (SDH) – amely az országban zajló privatizációért felelős – várhatóan hétfőn hoz döntést arról, hogy kinek adja el az Abankát. Ezt követően kérheti a kormánytól a megerősítést a tranzakció végrehajtására.
Még a miniszterelnök is megszólalt
Az utóbbi hetekben azonban egyes kormánykoalíciós pártok kétségeiknek adtak hangot az Abanka eladásával kapcsolatban, és még mindig nem világos, hogy értékesítik-e a pénzintézetet.
Az SDH-nak alaposan mérlegelnie kell, hogy folytatja-e az Abanka eladását, különös tekintettel bizonyos vitatható pénzügyi alapokra
– írta Twitter-oldalán Marjan Sarec miniszterelnök a múlt héten, miután a szlovén köztelevízió arról számolt be, hogy szabálytalanságok történhettek a szlovéniai bankok átalakításakor 2013-ban és 2014-ben.
A Reuters hírügynökség érdeklődésére a miniszterelnök szóvivője, Luka Schnabl közölte: a miniszterelnök arra akart rámutatni, hogy pénzügyi alapok nem feltétlenül biztosítják a bank hosszú távú fejlődését, de nem állt szándékban hitelteleníteni a lehetséges ajánlattevők egyikét sem.
Az Abanka százszázalékos állami tulajdonban áll azóta hogy a rossz hitelállománya alatt roskadozó pénzintézet 2014-ben állami tőkeinjekciót kapott az összeomlás elkerülésére. Az állami segítségnyújtáshoz szükség volt az Európai Bizottság engedélyére, a tőkeinjekció jóváhagyásának az volt a feltétele, hogy a bankot 2019 közepéig el kell adni.
