BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Továbbra is a személyi kölcsönök húzzák a bővülést

Mintegy harmadával nőtt az új kihelyezések mennyisége a fogyasztási hiteleknél az első négy hónapban. A növekedésben a személyi kölcsönöké a kulcsszerep, amelyek az új fogyasztásihitel-szerződéseknek már több mint a 71 százalékát adják.

Több mint 32 százalékkal nőtt az év első harmadában a fogyasztási hitelek piaca, mi­után az új szerződések összege elérte a 244 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az új kihelyezések növekedésében – nem meglepő módon – változatlanul a személyi kölcsönöké a főszerep: ezekből január és április között 174,2 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások, ez, amellett, hogy új rekord, 35,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A gyors növekedésnek köszönhetően a személyi kölcsönök egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a fogyasztási hitelek – folyószámlahitelek nélkül számított – piacából: részesedésük az idén az első négy hónapban 71,4 százalékot ért el, míg három évvel korábban alig több, mint 62-t.

A személyi kölcsönökénél is gyorsabb, 66,3 százalékos bővülést mért az új kihelyezéseknél az MNB az áruvásárlási és egyéb hiteleknél, ám ezekből így is csak valamivel több, mint 30 milliárd forintnyi fogyott négy hónap leforgása alatt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél már jóval szerényebb, 5,3 százalékos éves növekedést regisztrált a jegybank az új kihelyezéseknél, és mindössze 3 százalék körüli volt a bővülés a gépjárműhiteleknél is, nem egészen húszmilliárdos szerződéses mennyiség mellett.

A személyi kölcsönök iránti intenzív kereslet hatásai jól látszanak az állományi adatokon is: április végén már 758,5 milliárd forintot ért el a mennyiségük, ami 36,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A fogyasztási hitelek mennyisége viszont jóval szerényebb mértékben, 4,1 százalékkal emelkedett éves alapon: ennek a hátterében a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának folyamatos zsugorodása áll.

A személyi kölcsönök piacával hosszabban foglalkozott az MNB a legfrissebb, a múlt hónapban megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében is. Eszerint a személyi kölcsönök bizonyos hitelcéloknál a lakáshitelek alternatívái lehetnek. A historikusan alacsonynak számító árjellegű feltételek – állapította meg a jegybank – kedveztek a személyi kölcsönök térnyerésének, amelyek fedezetlen voltuk miatt gyors hitelbírálatot is biztosítanak. 2018 folyamán a hitelintézeti szektor 451 milliárd forint értékben kötött személyikölcsön-szerződéseket a háztartásokkal, ez a fogyasztási hiteleken belül közel 70 százalékos részesedés. A bankszektor legnagyobb szereplőivel folytatott interjúk során elhangzott – hívták fel a figyelmet a jegybank szakértői –, hogy a személyikölcsön-szerződések háromnegyedét alapvetően három hitelcélra kötik a háztartások: lakáscélra, gépjárművásárlásra és hitelkiváltásra.

Fontos emellett az MNB szerint is, hogy a hitelintézetek által folyósított személyi kölcsönök szerződéses összege a futamidővel párhuzamosan emelkedett az elmúlt időszakban. Az újonnan kötött személyi hiteleknél az átlagos szerződéses összeg 1,2 millió forintról 1,7 millióra nőtt három év alatt, az eloszlás pedig 2015 óta folyamatosan tolódik a nagyobb összegek irányába. Az átlagos futamidő 2016 óta öt évről hat évre emelkedett a személyi hiteleknél, az elmúlt két évben pedig a legjellemzőbb szerződéses futamidő hét és nyolc év közé esett, ilyen lejárattal kötötték a szerződések több mint egynegyedét.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.