Azzal, hogy az államkincstár megemelte az inflációkövető állampapírok visszavásárlási díját, eldőlni látszik a kérdés, hogy a nemrég bevezetett Pluszt (MÁP Plusz) vagy az ötéves inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) érdemes a portfóliónkba emelni. A két papír kamata, illetve hozama – feltéve, hogy lejáratig tartjuk, valamint a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisát alapul véve – tulajdonképpen azonos, ám a MÁP Plusznak megmaradt az az előnye, hogy gyakorlatilag költség nélkül, idő előtt is visszaváltható, így tulajdonképpen likvid eszköznek minősül. A kincstár júniustól a korábbi sorozatoktól eltérően az inflációt követő új három- és ötéves lejáratú papírokat már csak 98 százalékos árfolyamon váltja vissza, így az infláción felül kínált 1,7 százalékos kamattal együtt is sokkal rosszabb feltételek mellett lehet értékesíteni lejárat előtt a kötvényeket. A kincstárnak az lehetett a célja a drágítással, hogy még több pénzt tereljen a „szuperállampapírba”, hisz a többi futamidőn a visszaváltási költség nem változott. A MÁP Pluszt ugyanis a gáláns kamat mellett az teszi igazán vonzóvá a lakosság körében, hogy idő előtti visszaváltáskor alig 0,25 százalék a költség, ráadásul a kamatfizetési periódusban névértéken veszik vissza a papírt, így bármikor pénzénél lehet az ember. Azzal, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemelte a PMÁP visszaváltási díját, adódik a kérdés, hogy ez megtörténhet-e a MÁP Plusz esetében is. Az ÁKK elméletileg bármikor változtathat a visszavásárlás feltételein, sőt jogában áll szüneteltetni is azt.
Az új kibocsátású három- és ötéves futamidejű inflációkövető PMÁP-kötvények esetében 99 százalékról 98 százalékra csökkent a lejárat előtti visszavásárlási árfolyam. A májusig értékesített PMÁP-sorozatok esetében továbbra is 99 maradt az árfolyam – tájékoztatta a Világgazdaságot az ÁKK. A kormányzat meghirdetett célja az új ötéves lakossági termék, a MÁP Plusz értékesítésének támogatása, és az árjegyzés említett módosítása biztosítja a MÁP Plusz kiemelkedő kondícióit minden futamidőre. Más állampapírok esetén nincs tervben változtatás – válaszolták megkeresésünkre.
A MÁP Plusz egyelőre verhetetlennek tűnik a tőkepiaci eszközök körében, múlt péntekig már 1323 milliárd forint áramlott ebbe a kötvénytípusba, ami rendkívülinek számít, mivel csak magánszemélyek vásárolhatnak a papírból. A médiában olyan hírek is terjednek, amelyek szerint a papírok érdemi része spekulánsoknál landol, egyes portálokon már a MÁP Plusz „szőkítéséről” írnak. Mindez úgy történik, hogy MÁP Plusz-fedezetű hitelből újabb MÁP Plusz-papírokat vásárolnak, akár többször egymás után. Első olvasatra a lombardhitel jó üzletnek tűnik, ám több gond is adódik: egyrészt a MÁP Plusz-kötvényeket nem lehet fedezetként használni, hiszen azok nem lehetnek intézményi tulajdonban, így nemteljesítés esetén nem is lehet az adott bank mérlegébe beemelni. Persze erre is lehet egy kiskaput találni, hisz az adott ügyféllel elméletileg lehet egy olyan szerződést kötni, amely nemteljesítés esetén kötelezi a hitelest arra, hogy értékesítse az állampapírt a másodpiacon. Itt viszont alacsonyabb a visszaváltási árfolyam az ÁKK által felkínált 99,75 százaléknál – nagyjából 99,5 százalék –, így legfeljebb ez az összeg lehet a fedezet. A körülményes megoldást és a kockázatot tekintve a folyósított összeg aligha lehet több 90-95 százaléknál, ráadásul a szabályozó is árgus szemekkel figyeli az ilyen típusú ügyleteket. Mindezek ellenére akadhatnak olyanok, akik élnek e kiskapukkal, tömeges jelenségről azonban aligha beszélhetünk.
