A nyár legzsúfoltabb hete jön a piacokon

A z S&P 500-as cégek közül 164 vállalat teszi közzé második negyedéves számait, többek között az Apple, a Merck és a Pfizer. Európában jelent a Siemens Healthineers, a Lufthansa és a Bayer, a HeidelbergCement, a MAN, és még csak a keddnél tartunk.

Bár a fő hangsúly a szerdai amerikai kamatdöntő ülésen lesz, előtte és közvetlenül utána is olyan makroadatok érkeznek, amelyeket a Federal Reserve (Fed) tagjai ismernek ugyan a döntés meghozatalakor, de a nagyközönség számára kiegészítik majd a helyzetjelentést. Egyebek között az ISM bizalmi index, a monetáris döntéshozó testület által követett PCE inflációs adat és a munkanélküliségi ráta legfrissebb alakulása lesz a palettán.

A jövő héten GDP- és inflációs adatok is érkeznek az euróövezetből. Az OTP elemzése szerint, bár az első negyedévben a vártnál jobb reálgazdasági adatoknak köszönhetően a GDP a várakozásokat meghaladóan alakult, ugyanez a második negyedévről nem mondható el. A kiskereskedelem, az ipari termelés és az építőipar adatai a növekedés lassulásáról, de minimum alacsony szinten ragadásáról tanúskodnak. Módos Dániel szerint előretekintve sem kedvező a kép, mivel a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek, valamint a német Ifo gazdasági hangulatindex romlása sem állt még meg. Ami pedig az inflációs adatokat érintő, nem lehet számítani érdemi változásra az előző hónaphoz képest, sőt a gazdaság lassulása miatt az inflációt illető lefelé mutató kockázatok erősödhettek. A fentiek után nem csoda, hogy az EKB a múlt heti kamatdöntő ülésen egy átfogó lazítócsomagot lebegtetett meg a tartósan cél alatti inflációra hivatkozva.

Az európai kedélyeket még egy nem makrogazdasági esemény is borzolhatja, a Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok között megindult kereskedelmi villongás komolyabbra fordulása. Donald Trump másfél hete kijelentette, hogy „rövidesen erős ellenlépéseket jelentünk majd be válaszul Macron ostobaságára”. Ezzel arra célzott, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem nézi ölbe tett kézzel azt a hatályba lépett törvényt, amely a bevétel 3 százalékát követeli megfizetni visszamenőleg az év kezdetétől. A speciális ráta azokra a vállalatokra érvényes, amelyeknek a bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és digitális értékesítéseik elérik a 25 millió eurót Franciaországban.

A brit jegybank csütörtöki ülése a font kifejezett gyengélkedése miatt (május óta 6 százalékot gyengült a dollár ellenében) és az új miniszterelnök első nyilatkozatai fényében lehet érdekes. Az irányadó 0,75 százalékos ráta változatlan maradhat, de még az október 31-én lejáró határidő előtt 50 százalék az esélye egy kamatcsökkentésnek.

Kínából is fontos adatra vár a piac, az utolsó üzleti bizalmi index várhatóan nem különbözik majd a nemrég megismert adatoktól. A GDP-közlésben is látszott, hogy míg a kereskedelmi háború visszafogja az ipari termelést és az exportot, a szolgáltatóipar viszonylag jól teljesít. Hosszabb távon azonban nehéz lesz ezt a jó teljesítményt megtartani a kivitel és a termelés támogatása nélkül.

Végül pedig érdemes elgondolkodni azon, hogy egy jó állapotban lévő amerikai gazdaságban, ahol a növekedés robusztus, a munkanélküliség 50 éves mélyponton van, és a részvénypiacok folyamatosan újabb és újabb, sosem látott csúcsokat érnek el, miért is aggódik a Federal Reserve. Az ING elemzői szerint a gyenge külpiaci kereslet és a kereskedelmi háború visszaütése a fő okok, amelyek miatt óvatossági lazító intézkedésre kerül sor a héten. A bejelentés mellett minden más kiegészítő közlés is nagyon fontos lesz: a közeljövő várt GDP-jére, inflációjára, az eszközvásárlási program utáni leépítés menetére, esetleges új irányokra vonatkozó bejelentések is jöhetnek.

Az OTP elemzője szerint kezdetben a Fed ugyan nem volt még elkötelezett a kamatcsökkentések mellett, de az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, hogy a növekedés lassulása széles bázisú. Emiatt a kommunikáció is megváltozott az utóbbi hetekben, Módos Dániel úgy véli, a kamatdöntéssel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy ad-e a jegybank hatékony iránymutatást, és hogyan ítéli meg a növekedés lassulásával járó kockázatokat.