Hetek alatt ezermilliárd forint fölé futott a MÁP+ értékesítése
R endkívül sikeres a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), az új állampapír sokkal jobban be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet előzetesen szántunk neki – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter abból az alkalomból, hogy a jegyzett mennyiség immár meghaladta az 1000 milliárd forintot. A múlt heti 132 milliárd forinttal együtt 1014 milliárd forint állampapírt értékesítettek.
A tárcavezető kijelentette: azt remélték, hogy az új instrumentum vonzóbbá teszi a lakossági megtakarítások körében az állampapírokat. A példátlan siker ugyanakkor ennél többet is mutat. Egyrészt a növekvő keresetekből és bérekből a megtakarításokra is több jut, másrészt pedig a vártnál jelentősebb jegyzés a gazdasági kormányzat tevékenysége iránti bizalmat is jelzi.
Varga Mihály emlékeztetett: 2012-
ben még csak 750 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány, ezt tavaly év végére már 6000 milliárd forint fölé tornászták. A kormányzati cél az, hogy 2023-ig megduplázzák a lakossági állampapír állományát – jelenleg a lakosság az államadósság 20 százalékát birtokolja, az elmúlt időszakban minden második forint állampapírba került. Varga szerint ez a tendencia a jövőben is fennmaradhat, ha továbbra is vonzó megtakarítási lehetőséget tudnak kínálni. Ha pedig így lesz, akkor az államadósság-finanszírozás kockázatait nagyban mérsékelheti az ország.
Az államadósság-ráta tavaly év végén 70,8 százalékon állt, ami az évtized elejéhez képest 10 százalékos csökkenés, ezzel Magyarország a legnagyobb adósságcsökkentést érte el az Európai Unióban. „Az új papírral sem akartunk letérni az adósságcsökkentésről – a tervek szerint jövőre a GDP 67 százalékára csökkenhet az adósság, és a jövő évtized elejére elérhető közelségbe kerül a maastrichti 60 százalékos kritérium is.” Mivel az alaptörvény is a maastrichti kritérium teljesítésére kötelez, nem gondolják újra a magyar államadósság kezelését – továbbra is csökkenteni akarják az államadósságot és azon belül a devizaarányt. Az utóbbival kapcsolatban elmondta: a 2010-es 52 százalékról 23 százalékra csökkent a devizaadósság, s abban is jelentős a változás, hogy míg 2011-ben a magyar állampapírokat 65 százalékban külföldiek vásárolták, tavaly már 64 százalék volt a magyarok aránya.
„A finanszírozási oldalt át kell vizsgálni, és a későbbiekben dönteni kell arról, hogy mennyire akarunk erre az instrumentumra támaszkodni, de a mostani inflációs és hozamkörnyezetben úgy látjuk, hogy a MÁP+-ra még hosszabb ideig szükség lehet” – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy amíg van kereslet a papírra, addig érdemes forgalomban tartani. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éves tervében 6000 milliárd forint körüli kibocsátással számolnak. Amit a MÁP+ sikere kapcsán át kell gondolni, hogy ha innen lehet elég pénzt behozni, akkor más kibocsátásokat vissza lehet fogni – akár az intézményi kibocsátásokat is le lehet állítani.
A PM kimutatásai szerint a MÁP+ döntő részében új pénzeket hozott az állampapírpiacra. Varga szavai szerint csak 300 milliárd forint értékben váltottak be régebbi állampapírt a tulajdonosok. A mintegy 700 milliárd forintnyi új forrás a párnacihákból, a látra szóló bankbetétekből, valamint egyéb piaci megtakarítási instrumentumokból érkezett. „Azt ma még nem látjuk, hogy mennyire csökkenti az új állampapír a rekordon lévő készpénzállományt, bár ez az egyik fő cél” – mondta a pénzügyminiszter.
n A rugalmasság nagy előny
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy a MÁP+ fogyasztóbarát termék, és mind a kamatozása, mind a konstrukció kedvező. A prémium- és a bónuszállampapírok ugyan magas hozamot ígérnek, ám kevésbé rugalmasak, míg a rövid futamidejű állampapírok hozama alacsonyabb, a MÁP+ a két kedvező tulajdonságot ötvözi. A többi állampapírhoz képest az is előnyös, hogy a kamatozáskor nem kell a kamatok újrabefektetésével foglalkozni, mivel a hozamot a korábbi kötvénysorozatba automatikusan befektetik. A befektetési alapokkal összehasonlítva előny, hogy a MÁP+ fix kamatot biztosít, míg az alapok teljesítményét nem ismerjük előre. A Raiffeisen Bank elemzője hozzátette: a befektetési alapok egy része nem tudta elérni az állampapírok által biztosított fix hozamot az elmúlt időszakban. | VG
