Miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentése szerint nemzetközi összehasonlításban a közüzemi számlák elektronikus fizetése terén az egyik legjelentősebb a fejlődés, a számok arról tanúskodnak, hogy az áttörés jórészt annak köszönhető, hogy a Magyar Posta hálózatában is ingyenessé vált a bankkártyás fizetés, és ott is egyre többen fizetik plasztikkal a sárga és a fehér csekkeket. A közüzemi és egyéb számlákat tavaly már 47,8 százalékban elektronikusan fizették ki a polgárok, ami több mint duplája a 2012-es 23,5 százaléknak. Így már közelebb került, bár még mindig fényévekre van a nyugat-európai átlag, ahol a polgárok 70 százaléka elektronikusan fizeti számláit – jórészt a szolgáltató által az ügyfél bankszámlájára küldött csoportos beszedési megbízással.
A statisztika világosan megmutatja, hogy az elektronikus számlabefizetések körében a csoportos megbízásoknak rendkívül szerény a növekedési potenciáljuk. Az elmúlt évben a különböző jogosultak 75,1 millió sikeres beszedést indítottak el, ami alig 17 százalékos növekedés a Fizetési rendszer jelentésben kiindulópontként megjelölt 2012-es év 64,2 millió tranzakciójához képest. A csoportos beszedések értékében jelentősebb, 38 százalékos növekedést jelez a 2018-as 893,7 milliárd forintos éves értéket mutató statisztika a 2012-es évvel összevetve, ám az évek során a közüzemi szolgáltatások díja is változott.
Az idei első negyedévben éves összevetésben tranzakciószámban 3,9, értékben 8 százalékos növekedést mért az MNB a csoportos beszedési megbízásoknál, amit érdemes azzal összevetni, hogy a bankkártyás fizetés darabszámában 21, értékében 22 százalékos növekedést mutat a 2018. január–márciusi időszakhoz képest. A statisztikát némileg torzítja, hogy a jegybank a bankon belüli csoportos beszedéseket nem bontja meg, így a közüzemi tartozások mellett a hiteltörlesztések bankon belüli csoportos beszedése is szerepel az adatban. Ha csak a bankok közötti forgalmat tekintjük, akkor 2012-höz képest tranzakciószámban 25, értékben 60,1 százalékkal nőtt a csoportos beszedések forgalma, az idei első negyedévben 4 százalékkal több ilyen beszedést hajtottak végre a bankok között, értékben pedig 5,7 százalékos volt a növekedés.
Annak, hogy a csoportos beszedési megbízás hazánkban nem tudja ellátni azt a szerepet, amelyet Nyugat-Európában betölt, több oka van. Az egyik a költség. Ma ugyanis a beszedésekért a számlavezető bankunk (azon túl, hogy a beszedést indító szolgáltatótól is pénzt kér a tranzakcióért) díjat számíthat fel. Egyes számlacsomagokban néhány utalást ingyen engednek a pénzintézetek, máshol pedig nincs ügyfélre terhelt költsége. Az sem felejthető el, hogy a csoportos beszedési megbízás használatáért egyes szolgáltatók (például a biztosítók) kedvezményeket adnak, amelyek bőven fedezik a banki tranzakciós költségeket.
Ennél súlyosabb érv a csoportos beszedési megbízás ellen az, hogy rugalmatlan a konstrukció. A szolgáltató egy adott pillanatban elindítja a beszedést, s ha akkor esetleg nincs elegendő pénz a számlán, a beszedés meghiúsul. (Szolgáltatója válogatja, hányszor próbálják megismételni a beszedést, de háromnál többször egyik sem próbálkozik.) A meghiúsult beszedés a későbbiekben gondot okozhat, hiszen a szolgáltató korlátozással élhet a tartozás rendezéséig.
A fix időpontos lehívás a másik oldalon is gond lehet: ha épp fizetnénk valamit, de a szolgáltató „elviszi” előlünk az egyenleget, az kellemetlen lehet. Sokan a fentiek miatt esküdnek a hungarikumnak számító sárga (fehér) csekkre, mondván: a hivatalosan postai készpénzátutalási megbízásnak nevezett megoldás egyrészt ingyenes (a valóságban sokkal magasabb költséggel jár, mint bármely más elektronikus fizetés, csak a díja nem külön, hanem a számla összegében jelentkezik), másrészt lehetővé teszi az ügyfélnek a költséggazdálkodást, azazhogy akkor fizesse be a csekket, amikor van rá pénze. Persze a határidőn túli fizetésért a szolgáltató a következő számlában késedelmi kamatként feltüntetheti a csúszás költségét.
A sárga csekk kihívója és a csoportos beszedés „végelszámolója” az azonnali fizetési rendszer bevezetésével a hazánkban debütáló fizetési kérelem lehet. Az azonnali fizetéssel ellentétben jövő márciustól nem kötelező jelleggel bevezetendő szolgáltatás révén a szolgáltató a számlát fizetési kérelemként, elektronikusan tudja eljuttatni az ügyfélnek, akinek az adott kérelem beérkezése után – a mai hírek szerint – maximum 60 napja lesz arra, hogy az adott kérelem elfogadásával rendelkezzen az összeg azonnali fizetéssel történő átutalásáról is. Azaz a fizetési kérelem ugyanúgy lehetővé teszi majd a cash-managementet az ügyfélnek, míg a költségoldalon azért lehet neki előnyös, mert az MNB el akarja érni az azonnali fizetéses tranzakciók ingyenességét vagy legalább azt, hogy a hagyományos utalásokénál sokkal alacsonyabb legyen a díja.
A fizetési kérelem a szolgáltatóknak is kedvező lehet, hiszen költsége eltörpül majd a postai csekkek költségétől, ráadásul az egyre terjedő számlabemutatáshoz jól passzoló, olcsó megoldást kínál. Híreink szerint a szolgáltatók élénken érdeklődnek a megoldás iránt, több pénzintézetnél is zajlanak a fejlesztések, amelyek révén az azonnali átutalással egy időben debütálhat náluk a fizetési kérelem szolgáltatás is.
