Ötödével nőtt a lakossági hitelpiac

M integy 850 milliárd forintnyi fogyasztási és lakáscélú hitelt vettek fel a háztartások – a folyószámlahiteleket nem számítva – az első fél évben, ez 19,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A csökkenő, de továbbra is impozáns mértékű növekedés inkább a fogyasztási hiteleknek köszönhető: ezekből az MNB számsorai szerint csaknem 400 milliárd forintnyit vett fel a lakosság az első hat hónapban, 27,4 százalékkal többet, mint egy éve. A fogyasztási hiteleken belül változatlanul a személyi kölcsönöké a főszerep. Ezekből több mint 277 milliárd forintnyi fogyott hat hónap leforgása alatt, 29,3 százalékkal több az egy évvel korábbi 214,4 milliárdnál. Nagyon jól teljesít az utóbbi időszakban az áruvásárlási és egyéb hitelek piaca is: itt csaknem 69 százalékos éves bővülést mért az új szerződéseknél a jegybank, 54,3 milliárd forintos új állomány mellett. A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca viszont változatlanul stagnál, a 33,5 milliárd forintos új kihelyezés alig haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a lakáshiteleket illeti, 453,3 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az első fél évben az MNB, ez 13,4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A lakáshiteleknél folytatódott a hosszabb kamatperiódusú konstrukciók térnyerése: a változó kamatozású kölcsönök szinte teljesen kiszorultak a piacról. Annak ellenére, hogy a lakossági hitelpiac összességében nagyon jó ütemben nőtt az első hat havi számokat vizsgálva is, a fél év végén határozottan látszódtak a megtorpanás jelei az új kihelyezéseknél: a kölcsön felvételét tervező háztartások tetemes része ugyanis kivárt a július elsejével életbe lépett jogszabályi változások – babaváró hitel bevezetése, a CSOK kiterjesztése – miatt. Lakáshitelekből például 81,4 milliárd forintnyit vettek fel a lakossági ügyfelek júniusban, szemben az egy hónappal korábbi 83,7 milliárddal. A személyi kölcsönöknél pedig májusban még 55,9 milliárdnyi új szerződést regisztrált a jegybank, júniusban már „csak” 47,1 milliárdnyit. A kisebb megtorpanás persze az állományi adatokon alig tükröződik: a lakossági hitelek állománya az első fél év végén már meghaladta a 6378 milliárd forintot, ez 7,6 százalékos éves növekedés. A legnagyobb mértékű állománybővülést a személyi hiteleknél mérte az MNB: június végére a mennyiségük már meghaladta a 800 milliárd forintot, ami csaknem 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A betéteknél is hatott a MÁP Plusz

A lakossági betétek állományára is erős hatást gyakorolt a MÁP Plusz megjelenése a jegybanki statisztikák tanúsága szerint. Egyetlen hónap alatt 225,1 milliárd forinttal – 2,5 százalékkal – csökkent a háztartásoknál lévő állomány, így június végén 8665,8 milliárd forintot ért el. Nem meglepő módon a lekötetlen folyószámlabetéteknél hozta a legnagyobb mozgást a szuperállampapír: ezek mennyisége májusról júniusra mintegy 180 milliárd forinttal esett vissza.