Pozitívan fogadták az OTP gyorsjelentését

Folytatódott tegnap az OTP-részvények emelkedése a pénteki 2,6 százalékos hegymenet után. A jó szereplésben szerepet játszhatott, hogy sorra érkeztek az elemzőházak új célárfolyamai és ajánlásai, reagálva a második negyedéves OTP-eredményekre. Az OTP Bank kilátásaival kapcsolatban eddig is kifejezetten optimista JPMorgan 15 500 forintról 15 800 forintra emelte célárát, az ajánlása pedig értelemszerűen maradt a vétel. A befektetési bankház célszintje csaknem 25 százalékos felértékelődéssel kecsegtet. Optimistábban látja a magyar hitelintézet működését az HSBC is, a vételi ajánlás megtartása mellett 15 700 forintra emelte a célárat a korábbi 15 300 forintról. Csökkentett viszont a Concorde elemzője, a régi 14 700 forintos célárat péntektől 14 330 forintos követi, a javaslat felhalmozás maradt. A Reutersben elérhető elemzői célárak átlaga 13 366 forint, 5,66 százalékkal az aktuális OTP-árfolyam felett.

Nagy meglepetést – leszámítva persze a rekordmagas és az elemzői várakozásokat meghaladó eredményt – nem tartalmazott az OTP gyorsjelentése és a menedzsment azt követő kommunikációja sem – mondta a Világgazdaságnak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető stratégája. A jelentés legfontosabb mondanivalója a lezárt akvizíciók eredménynövelő hatása. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy belátható időn belül újabb előrelépés következhet a bankcsoport profitjában a konszolidációra váró bankok közül a két nagyobb, a szerb és a szlovén SocGen pénzintézet beolvasztásával az ezt követő egy-két évben. „Véleményünk szerint a konszolidációs folyamat után új időszak kezdődik az OTP-nél, amely elsősorban a hatékonyság javulásáról szól majd” – vélte az Erste vezető elemzője. Most úgy tűnik, az OTP hosszú távon is jó befektetés, a hitelintézet tőkehelyzete stabil marad, az idei év végére tervezett 2,8 százalékpontos csökkenés az elsődleges tőkemegfelelési mutatóban, a CET1-ben is csak ideiglenes hatású az akvizíciók miatt. A mutató a második negyedév végén 15,9 százalékon állt, tehát ha lenne felvásárlási célpont a régióban, a banknak akár újabb akvizíciók lehetőségét sem kellene elvetnie. Ráadásul a csoportszintű likviditási tartalék is rendkívül magas, 7,2 milliárd euró volt a fél év végén.

Az Erste szakértője szerint az 1,8-es P/TBV mutató (részvényár osztva a tárgyi eszközök könyv szerinti értékével) ugyan magasabb a szektorátlagnál, de az OTP esetében nem tekinthető indokolatlannak, mivel a második negyedévben a sajáttőke-arányos megtérülés kifejezetten magas, 21,9 százalékos volt (az első negyedéves 15,9 százalék után). Összességében azt lehet feltételezni, hogy egy nagyobb gazdasági lassulást is jól viselne az OTP, sőt, bár hárította a bank az ezzel kapcsolatos kérdést, jók a kilátások az osztalékemelésre is – tette hozzá Miró József.

Optimistán értékelte a gyorsjelentést a KBC Equitas is. Kiemelték: a nettó kamatbevételek 170 milliárd forintos összege még csak nem is pozitív meglepetés. Annál inkább az, hogy a díj- és jutalékbevételek is felülmúlták (8 százalékkal) a várakozásokat, és 62 milliárd forintot hoztak az OTP-nek, bár az utóbbi tétel felfutásában nagy szerepe volt a júniusban bevezetett MÁP Plusz állampapírok forgalmazói jutalékának is. A KBC hozzáfűzte, hogy ugyan nőtt a jelzáloghitel-igénylések mértéke a második negyedévben, de a dinamikájuk már lassult. Hogy ez mégsem tekinthető rossz hírnek, annak az a magyarázata, hogy sok ügyfél kivárt a babaváró kölcsön bevezetése, valamint a CSOK kibővítése előtt.