Távolmaradásával tüntet az Alibaba

A befektetők a piaci hangulat fokmérőjeként tekintenek minden, az Alibaba másodlagos tőzsdére vitelével kapcsolatos hírre, így a tegnap bejelentett hirtelen időpont-módosítás s az, hogy nincs új konkrét céldátum, csak egy homályos októberi ígéret, fokozza az aggodalmaikat. Az Alibaba vezetése nem kommentálta az információkat, amelyek arról szóltak, hogy már a múlt hét végén úgy döntött az igazgatótanács: most „nem jutalmazza Hongkongot egy ilyen ajándékkal”. Az eredetileg augusztus végére tervezett üzlet minden bizonnyal a sorozatos tüntetések első, de nem utolsó gazdasági áldozata.

Tavaly röppent fel a hír, hogy a 2014-es sikeres New York-i elsődleges kibocsátás (IPO) után a kínai e-kereskedelmi óriás a hongkongi tőzsdére is bevezetné részvényeit. Kezdetben 20, majd 10-15 milliárd amerikai dolláros gigaügyletről beszéltek. Hongkongban azonban majdnem három hónapja tartanak a zavargások, hétszáz embert letartóztattak, s egyre gyakrabban vetnek be könnygázt. A repülőteret időszakosan zárva tartották. A bizonytalan helyzetben a Hang Seng index a múlt héten hét hónapos mélypontjára esett.

Az Alibaba bevezetése nem csak a városnak és a tőzsdéjének jönne jól, amely a New York-i konkurenciával, a NYSE-vel nemigen tud versenyezni. A cég számára az ázsiai megjelenés intézményi és kisbefektetők ezreit jelenti, akik a saját időzónájukban is kereskedhetnek, de mindez inkább szimbolikus jelentőségű. A befolyó összeget részben technológiai innovációra használná a vállalat, de valójában készpénzre nincs is szüksége, a bevezetés után könnyebben juthatna banki hitelekhez Ázsiában. A megjelenésének elsősorban politikai üzenetértéke lenne.

A helyi tőzsde számára figyelmeztető előjel volt, hogy a múlt hónapban az Anheuser-Busch InBev is elhalasztotta ázsiai részlegének tervezett hongkongi IPO-ját, ehelyett inkább eladta az üzletágat a japán Asahinak. Pedig a város, készülve a technológiai gigászok érkeztére, fellazította az IPO-szabályozást, s az Alibaba lehetne az első vállalat, amely ebből profitálhatna.

Nem csak a technológiai szektort sújtják feszültségek. A Bank of East Asiának (BEA) az elmúlt fél évben 75 százalékos nettó profitzuhanással kellett szembesülnie, a pénzintézet emellett a bizonytalan politikai helyzetből fakadó jövőbeli kockázatokra is figyelmeztetett tegnap. A hongkongi székhelyű BEA még nem közvetlenül a tüntetések miatt szenved, az első fél évet az üzleti célú kínai ingatlanhiteleinek leírása miatt zárta megdöbbentő profitcsökkenéssel, de még mindig

1 milliárd hongkongi dolláros nyereséggel. A Reuters tudósítása szerint a Kína nagyvárosaiban tapasztalható ingatlanpiaci bessz áll a háttérben, majdnem 5 milliárd hongkongi dollár tartalékot képeztek, ezért negyedelődött a nyereség. Figyelemre méltó, hogy nem a kisebb hitelek teljesítenek ilyen rosszul, a leírások nagy része négy kínai befektetésen képződött, ahogy erre már korábban is figyelmeztetett a bank. A BEA arra is kitért, hogy a kereskedelmi háború és a hongkongi tüntetések a fogyasztói és üzleti bizalmon, valamint a gyengülő turizmuson keresztül közvetlenül rontják Hongkong gazdálkodását, és a trendek alól Kína sem vonhatja ki magát. Válaszul a BEA az elmúlt hetekben jó néhány fiókját bezárta.

A város is igyekszik kivenni a részét a kármentésből, a múlt héten Paul Chan pénzügyminiszter 19,1 milliárd hongkongi dollár szociális, vállalkozás- és kereskedelemtámogató, valamint adócsökkentési intézkedést jelentett be, amelyek 0,3 százalékkal növelhetik a város gazdasági teljesítményét, elkerülendő a harmadik és negyedik negyedév esetleges recesszióját. A hongkongi export júniusban 9 százalékkal esett vissza éves összevetésben, a második féléves GDP-előrejelzések nagyon borúlátók. Az ING 2019 egészére 1,4 százalékos növekedést vár, szemben a tavalyi 3 százalékos bővülési ütemmel.