Két számjegyű bővülés a céges hiteleknél
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúlius végén 8078,4 milliárd forintot ért el a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, ami ugyan minimális mértékben elmaradt az első fél év végitől, ám 13,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint tovább emelkedett az éven túli futamidejű – jelentős részben beruházási célú – hitelek aránya a céges hitelportfólión belül: az egy és öt év közötti lejáratú szerződések súlya 27,1-ről 27,5 százalékra, az öt éven túliaké 44,8-ről 45,3 százalékra nőtt a júliusig tartó egy év alatt. A devizahitelek aránya ugyanakkor kissé csökkent a vállalati hitelállományon belül: a hetedik hónap végén 41,8 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 43,6-del.
Ami az új kihelyezéseket illeti, vegyesen alakultak az első hét havi számok. A szezonálisan igazított, a folyószámlahiteleket nem tartalmazó adatok szerint az egymillió eurónál kisebb összegű forinthiteleknél 4 százalékkal – 340 milliárd forintra – nőtt a megkötött szerződések összege, ám az egymillió euró felettieknél több mint egyharmadával, 702 milliárdra csökkent. Az euróhiteleknél ellentétes tendencia érvényesült: a kisebb összegű kölcsönöknél 13,5 százalékkal, 33,2 milliárd forintra csökkent a megkötött szerződések összege, az egymillió eurót meghaladóknál viszont majdnem 39 százalékkal, 487,3 milliárd forintra nőtt.
A vállalati hitelpiac helyzetét az MNB is pozitívan értékelte a napokban megjelent, Hitelezési folyamatok című kiadványában. Az elemzés szerint 2019 második negyedévét kiugró mértékű, 435 milliárd forintos tranzakciós bővülés jellemezte a céges hitelpiacon, ennek eredményeképpen a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 16 százalékot tett ki. Mindez
– mutatott rá a kiadvány – a válság óta nem látott mértékű növekedés. A kis- és középvállalkozói szektorban 13 százalékkal bővült a hitelállomány, amihez a 2019 januárjában indított NHP fix konstrukció folyósításai is hozzájárultak. Az ágazati és banki bontásban is széles bázisú növekedésben több kiugró összegű ügylet is nagy szerepet játszott a második negyedévben. Az új hitelszerződések volumene az előző negyedévhez hasonlóan alakult, ám nőtt a hosszabb futamidejű szerződések aránya. Míg a kis összegű hitelek átlagos kamata – csakúgy, mint a régiós országokban – csekély mértékben emelkedett a második negyedévben, a nagy összegűeké kissé mérséklődött, elsősorban a felárak változása következtében.
Míg az euróövezet egészében némileg szigorodtak a hitelezési feltételek, a legutóbbi hitelezési felmérés eredményei szerint Magyarországon összességében érdemben nem változtak a kondíciók. A válaszadó bankok egy része ugyanakkor az ár jellegű feltételek enyhüléséről számolt be, illetve néhány bank szigorított az üzleti célú ingatlanokra nyújtott hitelek kondícióin. A bankok többsége szerint a hosszabb lejáratú hitelek iránt jobban nőtt a kereslet, mint a rövidebb futamidejűek iránt.
